1959:az �szak-vietnami vezet�s a d�liekkel szemben k�vetendõ strat�gia elnevez�s�t "politikai harc"-r�l "fegyveres k�zdelem"-re m�dos�tja.

1960:John F. Kennedy az eln�ki sz�k�rt folytatott k�zdelemben legyõzi Richard M. Nixont. Hanoiban bejelentik a Nemzeti Felszabad�t�si Front megalakul�s�t.

1961: Elsõ eln�ki sajt�t�j�koztat�j�n Kennedy Laosz semlegess�ge mellett sz�ll s�kra. Maxwell Taylor t�bornok vietnami utaz�s�t k�vetõen 8000 amerikai katon�nak az orsz�gba val� k�ld�s�t javasolja.

1962:Kennedy eln�k 5000 tenger�szgyalogost �s 50 vad�szg�pet k�ld Thaif�ldre, ellens�lyozand� a kommunista befoly�s erõs�d�s�t Laoszban.

1963: Katonai puccs D�l-Vietnamban. A puccsist�k kiv�gzik Ngo Dinh Diem eln�k�t. Dallasban mer�nyletet k�vetnek el John F. Kennedy ellen. Az eln�k belehal s�r�l�seibe. Ut�da az addigi aleln�k, Lyndon B. Johnson.

1964: A Tonkini-�b�lben �szaki haj�k megt�madj�k az amerikai Maddox rombol�t. Hruscsovot lev�ltj�k, Brezsnyev �s h�vei ker�lnek a Szovjetuni� �l�re. Az amerikai l�gierõ �szak-laoszi c�lpontokat bomb�z. Az eln�kv�laszt�son Johnson hivatalban l�võ eln�k legyõzi Goldwater szen�tort.

1965:Vietkong t�mad�sok amerikai t�maszpontok ellen. V�laszul febru�r sor�n az amerikai l�gierõ t�bbsz�r is �szaki c�lpontokat t�mad. B-52-es bomb�z�k t�bb t�mad�st int�znek d�l-vietnami ellens�ges c�lpontok ellen. Az elsõ nagyobb �sszecsap�s az �szakiak �s az amerikaiak k�z�tt a Ia Drang-v�lgyben. A csat�ban az amerikaiak gyõznek.                                        

1966: Az amerikaiak folytatj�k az �szak-Vietnam elleni bomb�z�sokat. Johnson eln�k elrendeli Haiphong �s Hanoi olajfinom�t�inak bomb�z�s�t. 385 ezern�l is t�bb amerikai katona�rkezettVietnamba.

1967:Megkezdõdik a Junction City hadmûvelet. A konfliktus addigi legnagyobb szab�s� v�llalkoz�sa m�jus 14-ig tart. Amerikai rep�lõg�pek egy erõmûvet bomb�znak Hanoiban. Johnson eln�k bejelenti, hogy az Egyes�lt �llamok hajland� le�ll�tani a bomb�z�sokat, ha a szemben�ll� felek k�szek t�rgyal�asztalhoz �lni.

1968: Az �szakiak ostrom al� veszik Khe Sanh-t. Az amerikai �s d�l-vietnami csapatok visszaveszik Hu�t, ahol az �szakiak kevesebb mint egy h�nap alatt 2800 civilt �ltek meg. New York-ban 200 ezren tiltakoznak a h�bor� ellen

1969: Nixon eln�k�t beiktatj�k. Melvin Laird v�delmi miniszter bejelenti a h�bor� "vietnamiz�l�st": az amerikaiak fokozatosan cs�kkenteni k�v�nj�k jelenl�t�ket, �s nagyobb szerepet sz�nnak a d�l-vietnami csapatoknak. Az amerikai jelenl�t cs�cspontjakor 543 400 katona �llom�sozik Vietnamban.

1970:Henry Kissinger titkos b�ket�rgyal�sokat kezd P�rizsban Lon Nol t�bornok megd�nti Norodm Sihanuk kambodzsai herceg uralm�t.  A h�bor� kisz�lesedik. D�l-vietnami �s amerikai csapatok az �szakiak Kambodzs�ban �llom�soz� egys�gei ellen int�znek t�mad�st.

1971:T�ntetõk a h�bor� befejez�s�t k�vetelik Washingtonban �s San Franciscoban. Nixon eln�k bejelenti, hogy ezut�n az amerikai egys�gek csak v�delmi harcokban vesznek r�szt, t�mad�hadmûveleteket csak a d�lierõkind�tanak.

1972: Az �szaki erõk offenz�v�t ind�tanak. . Quang Tri tartom�nyi sz�khelyet beveszik az �szaki csapatok. Megszakadnak a p�rizsi b�ket�rgyal�sok. 

1973:Nixon eln�k minden t�mad� hadmozdulatot besz�ntet �szak-Vietnammal szemben. Az USA befejezettenek nyilv�n�tja a Kambodzsa elleni bomb�z�sokat.

1974:  Nixon eln�k lemond. Ut�da az addigi aleln�k, Gerald Ford. Az �j vez�rkari fõn�k Fred Weyand. Az �szakiai Phuoc Long tartom�nyban megt�madj�k a d�liek �ll�sait.

1975: Az �szakiak nagy "felszabad�t� offenz�va" ind�t�s�t rendelik el. Hu� v�rosa az �szakiak kez�re ker�l. Elesik Da Nang is. Nguyen Van Thieu lemond, �s Tajvanra menek�l. Az �szakiak megkezdik Saigon ostrom�t, a v�rosb�l az amerikaiak kimenek�tik embereiket. A d�li korm�ny kapitul�l, Saigon gyakorlatilag harc n�lk�l ker�l az �szakiaik kez�re. A h�bor� v�get �r.