1959:az észak-vietnami vezetés a déliekkel szemben követendõ stratégia elnevezését "politikai harc"-ról "fegyveres küzdelem"-re módosítja.

1960:John F. Kennedy az elnöki székért folytatott közdelemben legyõzi Richard M. Nixont. Hanoiban bejelentik a Nemzeti Felszabadítási Front megalakulását.

1961: Elsõ elnöki sajtótájékoztatóján Kennedy Laosz semlegessége mellett száll síkra. Maxwell Taylor tábornok vietnami utazását követõen 8000 amerikai katonának az országba való küldését javasolja.

1962:Kennedy elnök 5000 tengerészgyalogost és 50 vadászgépet küld Thaiföldre, ellensúlyozandó a kommunista befolyás erõsödését Laoszban.

1963: Katonai puccs Dél-Vietnamban. A puccsisták kivégzik Ngo Dinh Diem elnököt. Dallasban merényletet követnek el John F. Kennedy ellen. Az elnök belehal sérüléseibe. Utóda az addigi alelnök, Lyndon B. Johnson.

1964: A Tonkini-öbölben északi hajók megtámadják az amerikai Maddox rombolót. Hruscsovot leváltják, Brezsnyev és hívei kerülnek a Szovjetunió élére. Az amerikai légierõ észak-laoszi célpontokat bombáz. Az elnökválasztáson Johnson hivatalban lévõ elnök legyõzi Goldwater szenátort.

1965:Vietkong támadások amerikai támaszpontok ellen. Válaszul február során az amerikai légierõ többször is északi célpontokat támad. B-52-es bombázók több támadást intéznek dél-vietnami ellenséges célpontok ellen. Az elsõ nagyobb összecsapás az északiak és az amerikaiak között a Ia Drang-völgyben. A csatában az amerikaiak gyõznek.                                        

1966: Az amerikaiak folytatják az Észak-Vietnam elleni bombázásokat. Johnson elnök elrendeli Haiphong és Hanoi olajfinomítóinak bombázását. 385 ezernél is több amerikai katonaérkezettVietnamba.

1967:Megkezdõdik a Junction City hadmûvelet. A konfliktus addigi legnagyobb szabású vállalkozása május 14-ig tart. Amerikai repülõgépek egy erõmûvet bombáznak Hanoiban. Johnson elnök bejelenti, hogy az Egyesült Államok hajlandó leállítani a bombázásokat, ha a szembenálló felek készek tárgyalóasztalhoz ülni.

1968: Az északiak ostrom alá veszik Khe Sanh-t. Az amerikai és dél-vietnami csapatok visszaveszik Huét, ahol az északiak kevesebb mint egy hónap alatt 2800 civilt öltek meg. New York-ban 200 ezren tiltakoznak a háború ellen

1969: Nixon elnököt beiktatják. Melvin Laird védelmi miniszter bejelenti a háború "vietnamizálást": az amerikaiak fokozatosan csökkenteni kívánják jelenlétüket, és nagyobb szerepet szánnak a dél-vietnami csapatoknak. Az amerikai jelenlét csúcspontjakor 543 400 katona állomásozik Vietnamban.

1970:Henry Kissinger titkos béketárgyalásokat kezd Párizsban Lon Nol tábornok megdönti Norodm Sihanuk kambodzsai herceg uralmát.  A háború kiszélesedik. Dél-vietnami és amerikai csapatok az északiak Kambodzsában állomásozó egységei ellen intéznek támadást.

1971:Tüntetõk a háború befejezését követelik Washingtonban és San Franciscoban. Nixon elnök bejelenti, hogy ezután az amerikai egységek csak védelmi harcokban vesznek részt, támadóhadmûveleteket csak a délierõkindítanak.

1972: Az északi erõk offenzívát indítanak. . Quang Tri tartományi székhelyet beveszik az északi csapatok. Megszakadnak a párizsi béketárgyalások. 

1973:Nixon elnök minden támadó hadmozdulatot beszüntet Észak-Vietnammal szemben. Az USA befejezettenek nyilvánítja a Kambodzsa elleni bombázásokat.

1974:  Nixon elnök lemond. Utóda az addigi alelnök, Gerald Ford. Az új vezérkari fõnök Fred Weyand. Az északiai Phuoc Long tartományban megtámadják a déliek állásait.

1975: Az északiak nagy "felszabadító offenzíva" indítását rendelik el. Hué városa az északiak kezére kerül. Elesik Da Nang is. Nguyen Van Thieu lemond, és Tajvanra menekül. Az északiak megkezdik Saigon ostromát, a városból az amerikaiak kimenekítik embereiket. A déli kormány kapitulál, Saigon gyakorlatilag harc nélkül kerül az északiaik kezére. A háború véget ér.