Kinek ismeretlen fogalom �s �letforma, kinek nosztalgia, kinek meg: val�s�gos korszak az �let�b�l. Hippinek lenni hasonl� �let�rz�s lehetett minden�tt a vil�gon. A kor sz�lte �ket �s kommun�ikat; az elvonulva de m�gis: egy�tt - "form�ci�t". C�lokkal. Bihari �gnes olyasvalakit mutat be, aki sokadmag�val �lt val�di hippi �letet - Amerik�ban. Aki a maga b�r�n tapasztalta meg: milyen kiv�lni egy t�rsadalomb�l �s �lte meg a k�nyszer� "visszavedl�st". Louis Jungmayer, alias Mouksa - Budapesten eml�kezett.

Az arizonai hopi indi�nok sz�mon tartanak nyolc vagy t�z olyan figyelmeztet� jelet, amely hit�k szerint a vil�gv�ge k�zeled�s�t j�solja. Ezek k�z�l az egyik az, amikor a feh�r ember gyerekei az indi�nok�hoz hasonl� ruh�kban kezdenek el j�rni �s szok�saikb�l j� n�h�nyat �tvesznek. A 70-es �vek hippi mozgalmai val�ban sz�mos ponton �rintkeztek az amerikai �slakos indi�nok �letm�dj�val. Sok kommun�ban sz�mos indi�n k�z�ss�gi szab�lyt alkalmaztak �s eml�kezz�nk r�, hogyan �lt�ztek akkor a fiatalok. Louis Jungmayer, alias Mouksa akkoriban azon a t�jon volt fiatal. - �n '71-ben lettem hippi. Att�l fogva j� p�r hippi kommun�ban megfordultam: a Hawaii szigeteken, a Karib t�rs�gben, Kaliforni�ban, sokfel�. �s �gy l�ttam, hogy a megalakul�sukat k�vet�en az egyes kommun�k �tlagosan csak k�r�lbel�l egy �vig �lltak fenn. Egy bizonyos pont ut�n megsz�ntek m�k�dni. - Mert kaotikuss� v�lt az �let benn�k? - Valahogy �gy, nagyon kaotikuss�. Olyan probl�m�k j�ttek el�, amikre egy�ltal�n nem sz�m�tottunk. Az egyik hiba p�ld�ul az volt, hogy mindig arra t�rekedt�nk, hogy mindent k�z�sen csin�ljunk. Hozz� tartozik a k�phez, hogy akkor, a 60-as, 70-es �vekben ezek persze t�bbnyire k�b�t�szeres kommun�k voltak, teh�t mindenki mindig kendert sz�vott vagy vagy LSD-t szedett, �s alapvet� �lm�ny�nk volt az egy�ttl�tre val� v�gy. Egy bizonyos id� ut�n azonban mindig valahogy r�nk t�rt egy �rz�s, hogy: "hagyjanak b�k�n", "magam akarok lenni", "m�r nem ezt akarom, nem ezt a l�tform�t"... - Van olyan kommuna, amelyik ekkor alakult, vagyis a 60-as �vek v�g�n �s a mai napig �l? - Van egy kommuna Virgini�ban, ahol egy darabig �ltem. Ez '67-ben alakult �s a mai napig nagyon sz�pen �lnek ott egy�tt. Ennek a kommun�nak a tagjai r�ad�sul el�g gazdagok is. F�gg��gyakat csin�lnak, amib�l �vente t�bb sz�zezer doll�r bev�telre tesznek szert. A f�gg��gyakat eg�sz Amerik�ban, s�t m�r Eur�p�ban is �rulj�k. Azt�n ahogy befolyik a profit, megbesz�lik, hogy hogyan ossz�k el. Egy r�sz�t megtartj�k a kommuna sz�m�ra a k�z�s kiad�sokra, egy r�sz�t pedig felosztj�k a tagok k�z�tt. Van olyan tagja a kommun�nak, aki mondjuk ink�bb a kertben szeret dolgozni. De neki is odaadj�k a haszon r� es� r�sz�t. - Felmer�lt-e a tagokban annak idej�n az az ill�zi�, hogy az eg�sz vil�g �talakulhatna kis kommun�k vil�g�v�? - �n p�ld�ul pontosan ezt hittem. De rajtam k�v�l m�g nagyon sokan hitt�k ugyanezt. M�g eml�kszem arra, hogyan is kezd�d�tt, b�r akkor m�g szinte gyerek voltam. Egy-k�t �v alatt azut�n olyan kiterjedt lett a mozgalom, hogy hihetetlen. Amikor �n '71-ben hippi lettem, akkor "�gy n�zett ki", hogy a 80-as �vekre m�r az eg�sz vil�g hippi-kommun�kban fog �lni. A 80-as �vek k�zep�n �n magam is elmentem a Karibi-szigetekre, vett�nk a feles�gemmel egy nagy f�ldter�letet a St. Jones szigeten �s alap�t� tagja lettem egy kommun�nak amelyben �sszesen �t �vig �ltem. �rdekes helyzet volt. Abban az id�ben rengeteg p�nzem lett, �p�tett�nk j� n�h�ny h�zat, �s volt egy nagy k�z�ss�gi �p�let is, amiben p�ld�ul a k�nyvt�r volt, meg a massz�zs szob�k, illetve egy nagy k�z�ss�gi t�r, ahol �ssze tudtunk gy�lni amikor mondjuk esett az es� vagy b�rmikor, amikor a kedv�nk tartotta. - Gondolom volt sok k�z�s f�z�s... - �, persze. �n nagyon sokat t�prengtem az egy�tt�l�s mik�ntj�n. Azt akartuk, hogy olyan k�z�ss�gben �lj�nk, ahol egy�tt esz�nk, de nem vagyunk mindig, minden percben egy�tt. Az �let a mi kommun�nkban �gy volt berendezve, hogy hat nap "szabads�gra" j�tt egy k�z�s nap. Ez a k�z�s nap - ami �ltal�ban vas�rnapra esett - �gy kezd�d�tt, hogy �sszej�tt�nk egy k�z�s medit�ci�ra. Mindenki le�lt k�rbe, (k�r�lbel�l 40-en voltunk, az az optim�lis - b�r volt sok gyerek is), valaki el��nekelt, azt�n mindenki r�viden felolvasott valamilyen vall�sos szent k�nyvb�l (b�rmilyenb�l, ez nem volt megk�tve), �s az � �ltala kiv�lasztott-felolvasott r�szt (gondolatot) mintegy a k�z�ss�gnek aj�nlotta. Volt olyan ember, aki nem olvasott fel semmit, mert � �ppen "azt" akarta �tadni. Amikor ezt befejezt�k, megbesz�lt�k az aktu�lis probl�m�kat. R�j�tt�nk arra, hogy ez �gy elengedhetetlen. Nem egyszer igen fesz�lt helyzeteket kellett kezeln�nk, mert volt p�ld�ul, hogy valaki azt mondta, � abszol�t nem tud egy�tt �lni egy bizonyos m�sik emberrel. Akkor ott "gy�gy�t�st" kellett v�gezn�nk. Azok a kommun�k, ahol nem volt rendszeresen ilyen "tiszt�z�s", egy id� ut�n egyszer�en sz�trobbantak. De nemcsak a bels� k�z�ss�gi emberi viszonyok vetett�k sz�t a hippi kommun�kat, hanem a k�lvil�g is er�sen hozz�j�rult ahhoz, hogy ez ma m�r j�r�szt: m�lt. A vietnami h�bor� befejez�se ut�n nem sokkal sz�tesett a hippi mozgalom is. Ennek sok oka volt. A h�bor� elleni tiltakoz�s mint �gy megsz�n�se ezek k�z�l csak az egyik, a k�rnyezetv�delmi mozgalmak sok j� tenni v�gy�st lek�t�ttek egy darabig. De ma m�r ez is csak nyomokban m�k�dik. - Sok olyan hippi is volt, aki sohasem ment el vid�ki kommun�kba, hanem vett egy csom� lak�st vagy egy nagy h�zat a v�rosban �s ott �ltek egym�s k�zel�ben. �n seg�teni akartam a F�ldnek megv�deni mag�t a moh� emberis�gt�l. Egy id� ut�n �gy �reztem, hogy ha �n 300 kilom�terre lakom a k�vetkez� falut�l - mert sok ilyen kommuna volt Amerik�ban, ahol rettent� nagy t�vols�gok vannak -, akkor ez nem lesz igaz�n hat�kony. Azok k�z�l a hippik k�z�l viszont, akik visszat�rtek a v�rosokba, sokan elfelejtett�k kor�bbi �lm�nyeiket. Nekik val�sz�n�leg soha nem is jelentettek igaz�n sokat. A n�v�rem is ilyen: a gyerekei nem is tudj�k, hogy � valaha hippi volt... N�melyik hippib�l �zletember lett. N�h�nyan k�z�l�k az�rt �tmentettek dolgokat: �k vezett�k be p�ld�ul a j�g�t sok multinacion�lis c�gn�l �s hasonl� k�s�rleteik voltak. Vagyis megpr�b�ltak behozni valami j� �tletet, vagy ha termeltek, akkor igyekeztek nem �rtalmas dolgokat el��ll�tani. Voltak azt�n olyanok, akik nagyon r�mentek a p�nzkeres�sre. "Szeg�ny hippi voltam �veken �t - most pedig rengeteg p�nzt akarok!" �talakultak a dolgok. M�sok viszont olyan f�jdalmasan �lt�k meg a v�ltoz�st, hogy �ngyilkosok lettek. Az �n feles�gem is �ngyilkos lett. '89-ben hat ismer�s�m l�tte agyon mag�t. - Elvi alapon? Az�rt, mert �gy l�tt�k, hogy a vil�g nem v�ltozik, vagy hogyha v�ltozik, akkor rossz ir�nyba? - �n is n�gyszer pr�b�ltam meg�lni magamat '76-''77-ben. Nagyon sokan f�lakasztott�k magukat, szikl�kr�l ugrottak le - sok ilyet ismertem - , igen, az�rt, mert nem v�ltozott meg a vil�g. �n is �gy �reztem. De t�l�ltem, �s m�ra el�rtem arra a pontra, hogy csak az �rdekel, hogy ki is vagyok �n, mi is vagyok �n, mi a val�s�g, mi az Isten, hogyha van �s mi a hal�l... �n m�r nem keresek semmit. Nekem csak arr�l sz�l az �letem, hogy szolg�ljak. Tan�tok egy gimn�ziumban, zen�lek, van egy r�di�m�sorom. Csin�lom, amit csin�lok - am�g meg nem halok...

Kapcsol�d� linkek:
	A Vil�gvev� 54. ad�s�nak tartalma (2004. �prilis 3.)

Kapcsol�d� hanganyagok:
	Freedom song – a Mouksa Band el�ad�s�ban