A szocializmus �veiben Amerika maga volt az el�rhetetlen szabads�g, a paradicsomi vil�g. A m�tosz furcsa tulajdons�ga, hogy annyit �r, amennyire az emberek lelk�ben "jelen van", teh�t a m�tosz elv�lik a val�s�gt�l, ez�ltal igazi �rt�k�t az adja meg, mennyien hisznek benne �s ez a hit milyen �sszetart� erõt jelent. Ez a - divatos sz�val - "virtu�lis" igazs�g olykor erõsebb is lehet a val�di igazs�gn�l, a k�z�s hit, �s az �ltala k�z�sen �t�lt �lm�nyek �rt�ket k�pviselnek, m�g akkor is, ha a val�s�g eg�szen m�s.

Ilyen volt a mi viszonyunk is Amerik�val. Mivel nem tudtunk semmit r�la, az emberekhez valahogyan m�gis el�rõ apr� inform�ci�kb�l �llt �ssze egy k�z�s �lomk�p, amely hitet �s megnyugv�st adott arra n�zv�st, van m�g hely a vil�gban, ahol az emberek szabadok �s j�l �lnek. K�l�n�sen a fiatal gener�ci�k b�mult�k Amerik�t, ahol �lland�an tombol a rock and roll, Cadillac-ek suhannak az utc�kon, ahol Marylin Monroe �s James Dean s�t�l. Mai szemmel mulats�gos lehet ez az �lomk�p, de akkor sokaknak a rem�nyt jelentette (�s nem csak az USA, hanem az eg�sz "nyugati vil�g"). Ami lopva beker�lt hozz�nk (egy-egy farmernadr�g, lemez, f�nyk�p, eml�kt�rgy) mitikus erõvel hatott - m�r csup�n tiltotts�ga ok�n is. A v�gy a szabads�g ut�n, melynek szimb�luma Amerika lett, hatalmas erõvel tombolt a fiatalokban.

A szabad Amerika egyik legfõbb jelk�pe pedig a h�res Route 66. A szimb�lumm� v�l�s kezdete az �n. beat-kult�r�hoz k�tõdik, mely n�lunk meglehetõsen �sszemos�dik a hippikult�r�val, pedig m�sr�l van sz�. A beat is egy "ifj�s�gi mozgalom" volt, mely a negyvenes �vek v�g�tõl nagyj�b�l az �tvenes �vek k�zep�ig vir�gzott, teh�t m�g a rock and roll korszak elõtt. A beatnikek jazz-t hallgattak, band�kba verõdtek, megteremtett�k ma m�r ink�bb csak szociol�giailag jelentõs kult�r�jukat (�r�ik: Kerouac, Burroughs, Ferlinghetti, Corso, Ginsberg; alapfilmjeik: Ok n�lk�l l�zad�, Utols� mozielõad�s).

A Route 66 gyakorlatilag a fõszereplõ Jack Kerouac h�res reg�ny�ben, az �ton-ban, hiszen a t�rsadalomb�l val� kivonul�s - mely a mozgalom alapfiloz�fi�ja volt - legfontosabb jelk�pe az �t. A konzumt�rsadalom elleni ezt a fajta l�zad�st, mely a beatmozgalomban testes�lt meg, t�bb t�nyezõ v�ltotta ki. A fiatalok egy r�sze megunta a mindent uniformiz�l� t�rsadalmi �letet, a vagyonk�zpont� szeml�letet, a tekint�lyuralmi, k�pmutat�an konzervat�v k�zmegegyez�ses t�rsadalmi szab�lyokat. Ez az alapideol�gia, melyet azut�n nyilv�nval�an �tvettek olyanok is, akik egyszerûen csak k�ptelenek voltak dolgozni, beilleszkedni, b�rmit is kezdeni magukkal. A l�zad�shoz kapcsol�dott az �lland� drogfogyaszt�s, �s sok egy�b olyan jelens�g, mely a mozgalom eg�sz�nek �rt�k�t jelentõsen megk�rdõjelezte. Mindenesetre sz�mos olyan probl�m�t vetett fel, mellyel a ma ember�nek - idõk�zben imm�r a felszabadult Magyarorsz�gon is - szembes�lnie kell. A felsz�n al� hatolva felfedezhetõek �rt�kes gondolatok a beatnikek ideol�gi�j�ban: az egy�n t�nyleges felszabad�t�sa a hivatalosan szabad, val�j�ban a p�nz uralm�val mindent fel�gyelõ �llam, illetve tõk�s csoportok al�l; a p�nz �s az anyagi javak "Istenn� magasztal�s�nak" tagad�sa; a k�pmutat�s �s az �lszent konzervativizmus leleplez�se.

Az �rt�kes gondolatokba term�szetesen sz�mos "vadhajt�s" is ker�lt (az ideol�gia kidolgozotts�ga �s egys�gess�ge a mozgalom saj�toss�gai �s sz�tapr�zotts�ga miatt sz�ba sem ker�lhetett), �s a probl�m�k felvet�s�n t�l megold�si m�dozatokat nem is �ll�tottak a kritiz�lt jelens�gek ellen�ben. 

A hippikorszak, mely itthon gyakran �sszemos�dik a beatmozgalommal, a hatvanas �vek m�sodik fel�ben kezdõd�tt, �s vir�gz�sa az �vtized v�g�vel v�get is �rt. Jelk�perejû filmjei t�bbek k�z�tt a Szel�d motorosok �s az Eper �s v�r. Szimbolikus esem�nye a woodstock-i fesztiv�l. Eszmeis�g�ben hasonl� volt a beatmozgalomhoz: tagjai a t�rsadalmi probl�m�kra az abb�l val� kivonul�ssal v�laszoltak. A b�k�t �s a szeretetet hirdett�k, mely ugyan m�ra m�r elsil�nyult fogalmakk� v�ltak (r�szben �ppen az õket z�szl�jukra tûzõ mozgalmak, jelentõsebb r�szben viszont a hagyom�nyos �rt�krend �ltal�nos v�ls�ga miatt), de az�rt nehezen vitathat�, hogy kiveszõben vannak a modern t�rsadalmakb�l, �s hogy �getõ sz�ks�g lenne r�juk.

M�sfajta megk�zel�t�sbõl feltehetõ a k�rd�s: mi�rt �rdemes, ha r�viden is, de foglalkozni ezen mozgalmakkal, hiszen a j�l�ti t�rsadalmak legfejlettebbj�ben alakultak ki, �s ez�rt �lland� "nyavalyg�suk" hiteltelen. Pr�b�ltak volna mondjuk n�lunk, a kommunista diktat�r�ban panaszkodni a rendszerre! H�borodtak volna fel itt egy-egy pofon miatt, melyet a rendõr�ktõl kaptak! A felvet�sekben van igazs�g. De az is igaz, hogy az �ltaluk felvetett gondolatok nem csak az�rt �rdemesek az �ttekint�sre, mert az itteni diktat�r�ban ezen mozgalmak, pontosabban ink�bb az �ltaluk l�trehozott, �s hozz�nk eljutott alkot�sok �gymond mentõ�vet jelentettek a fiataloknak, hanem mert jelenleg, imm�r szabad orsz�gk�nt mi is ugyanazokkal a probl�m�kkal szembes�l�nk, mint a II. vil�gh�bor� ut�n kialakult j�l�ti t�rsadalmak - szok�sunk szerint n�h�ny �vtizedes k�s�ssel.    

Az elõbb eml�tett Szel�d motorosok c�mû film volt az egyik legpontosabb �sszefoglal�sa annak az ideol�gi�nak, melyet a mozgalmak maguk�nak vallottak. A k�t fõhõsnek csak annyi p�nze van, amennyi a minim�lis l�tfenntart�sra el�g, az�rt mennek bele piszkos �gyletekbe, hogy motort tudjanak venni maguknak. Miut�n ez megt�rt�nt, a film eleji szimbolikus jelenetben Dennis Hopper eldobja az arany�r�j�t, Peter Fond�val egy�tt kivonulnak a lelk�ket megfertõzõ t�rsadalomb�l, a szabad �g alatt alszanak, f�lkarolj�k az elesett, alkoholista �gyv�det (Jack Nicholson). A v�g�n mind a h�rom utaz� gyilkoss�g �ldozat�v� v�lik, hisz a t�rsadalom nem k�pes elviselni k�l�n�ll�sukat. A filmben f�szereplõ az �t, nem tudjuk meg melyik, nincs is jelentõs�ge. Az�ta is sz�mtalan �n. road-movie k�sz�lt, melyek mindig �jra- �s �jrafogalmazz�k az emberis�g a bevezetõben m�r eml�tett �r�k v�gy�t az utaz�sra �s az �t k�zbeni kalandokra. Nagy aut�k, sz�p nõk, �lland� balh�k - fel�letes k�p, de sokak tudatalattij�ban ott motoszk�l� v�gy.

Amerika m�tosza Magyarorsz�gon sokakban tartotta a lelket, m�g v�g�l egyszer csak el�rkezt�nk a rendszerv�ltoz�shoz. Az az�ta lej�tsz�d� folyamatok tragikus k�pet festenek az egykoron b�mult-irigyelt vil�gr�l �s egyben saj�t magunkr�l is. Ma szabadok vagyunk, �gymond "mindent lehet". Kider�lt m�r, hogy Amerika nem az, aminek hitt�k, ami nem is baj, �bredj�nk fel az �lomb�l, �s j�rjuk imm�r a magunk �tj�t. A baj csak az, hogy legt�bben a val�di Amerik�val is be�rik. Ami�ta nem tiltott, �s mindenrõl tudhatunk, ami ott t�rt�nik, l�tjuk a j�l�ti t�rsadalmak vissz�ss�gait is (azokat is, melyek ellen a beat- �s hippikult�ra fell�pett!), a gazdags�got, de a lelkeket b�kly�ban tart� mechanizmusokat, a haszon mindenek felettis�g�t, a hagyom�nyos �rt�kek, a l�lek, a szeretet, a hagyom�ny, az erk�lcs, a csal�d, a kult�ra, a hit megszûn�s�t, el�zletiesed�s�t, eljelent�ktelened�s�t, �lszentt� v�l�s�t. Sajnos �gy l�tszik, ezen negat�vumok orvosl�s�nak fontoss�ga j�csk�n elt�rp�l a v�rt elõny�k mellett. D�bbenj�nk r�: nagyon sokat vesz�thet�nk, ha fenntart�sok n�lk�l, az 1945-ben megszakadt folyamatoss�g �jra megkeres�se n�lk�l indulunk el egy �j ir�nyba, �s fogadjuk magunkba azt a vil�grendet, mely m�shol szerves fejlõd�ssel alakult ki, de amely mindenhol hatalmas probl�m�kkal k�szk�dik.

A m�tosz m�ra m�r meghalt, lehullt a lepel, Amerika nem az, aminek hitt�k. Az is, de csak egy kicsit, nem annyira, nem �gy, sz�val valahol nem stimmel az eg�sz. A r�gi eml�kek t�red�kei tov�bb �lhetnek lelk�nkben, legy�nk h�l�sak az�rt, mert az elnyom�s �vei alatt is �lhetett benn�nk a rem�ny, tudhattuk, hogy m�shol m�smilyen a vil�g. Ha pedig a mi Amerik�nkat szeretn�nk �jra viszontl�tni, tegy�k fel a Stones lemezt, csukjuk be szem�nket, �s gondolatban menj�nk v�gig Chicag�t�l Los Angelesig a 66-os �ton. Hiszen m�g tudjuk: "Get your kicks on Route 66"!