Underground zene - ha a 90-es �vek k�zep�n zaklatsz valakit e kifejez�ssel, aki mondjuk h�sz �ves, �s mi�ta az esz�t tudja, az MTV-n n�z zen�t, azzal vagy egy �s�t�st provok�lsz bele a saj�t k�pedbe vagy annyit: 120 Minutes. Nemr�g m�g �gy h�vt�k a ma Alternative Nation c�mmel fut� alternat�v zenei programot.

Ha egy harmincast vegz�lsz, hamar kilyukadhattok a hippizmus, a vir�ggyerekek, az underground antit�zis�n�l, amit �gy h�vtak, punk rock, �s ugyan�gy a szuter�nb�l t�rt fel a f�nyre, mint az, amit tagadott.

Mondd ugyenezt egy negyvenes-�tvenesnek, �s nyakon z�d�t a Nagy Gener�ci�s nosztalgi�val, Jimi Hendrix, Janis Joplin, Woodstock. Meg az a szeg�ny Radics B�la.

Minden nemzed�knek a maga f�ldalattij�t.

Kezdetben volt a rock & roll, azt�n j�tt a beat. Csupa kedves, �rtatlan dolog, az akkori sz�l�k, a mai nagysz�l�k m�r nem is �rtik, mi�rt m�sztak t�le a falra. Olyan beh�zelg� hangon b�g ez az Elvis, olyan helyes fi� az a Paul, de t�nyleg, ahhoz k�pest, ami most van...

Az 1968-69 ellenkultur�lis forradalm�ba torkoll� p�r �v alatt elvesztette �rtatlans�g�t a beat. Feln�tt� v�lt, komoly �s felel�tlen feln�tt�, ideol�gi�ra �s tudatt�g�t� szerekre tett szert, ig�nyt form�lt a mûv�szet st�tus�ra, mik�zben m�r ink�bb rocknak nevezt�k.

Mindez els�sorban azzal a valamivel f�gg�tt �ssze, amit az underground sz� jel�l. F�ldalatti. Rejt�zk�d�, �nt�rv�nyû, titokzatos, tiltott, elvont, misztikus, mûv�szi, szemben - de legal�bb is p�rhuzamosan - azzal, ami a felsz�nen mozog, ami j�l l�that� �s j�l eladhat�.

De ez csak elm�let. A gyakorlatban mindig l�tezett �s hatott, l�tezni �s hatni fog valami, ami a mainstream, a f��ram ellen�ben �szik, alternat�v�t k�pez, m�gnem azt kell �szrevennie, hogy � maga v�lt f�sodorr�. �s mellesleg �zlett�, ami az�rt nem egy sz�gyen, b�r van, aki megveti. A p�rhuzamosok sz�pen �sszefutnak - r� lehet mondani a bûvsz�t: posztmodern jelens�g.

Mint szinte mindenben, underground-t�ren is az elk�sett fejl�d�s jeleit mutatja Magyarorsz�g. Hagyjuk �nmagunk v�llon vereget�s�t, hogy bezzeg hol volt t�l�nk a KGST nagyobb �s szerencs�tlenebb r�sze.

Fogadjuk el t�rt�nelmi t�nyk�nt, hogy az angolsz�sz eredetihez foghat� magyar underground zene, a maga idej�n, a 60-as, 70-es �vek fordul�j�n el�g csenev�sz volt. Azzal egy�tt is, hogy a szocialista rendszer jelleg�nek megfelel� monolit k�nnyûzenei strukt�ra er�s szelekci�val �r�k�tette meg e mûfaj produkci�it, s �gy a korabeli lemez-, r�di�- �s t�v�felv�telek nem reprezent�lhatj�k teljes hiteless�ggel a korszakot.

Ill�s, Metr�, Omega, Hung�ria: �v�k voltak a t�megek - popul�ris zenekarok l�v�n sok lehet�s�get kaptak.

A Tûzker�k, a Kex �s a Syrius problematikusabb volt - nekik kevesebb es�ly, szûkebb k�z�ns�gr�teg jutott. (Valamivel b�vebb n�vsort is fel lehetne �ll�tani, de az elit alakulatok ezek.)

Persze, rendk�v�l igazs�gtalanul alakult az eg�sz �gy, ahogy. Az els� csoport csin�lta a nagy sl�gereket, mert k�pes volt r�, �s csin�lhatta. A m�sodik csoport volt az underground, ami nagyon inspirat�v helyzet lehet, ak�r v�laszt�s k�vetkezm�nye, ak�r k�ls� k�nyszer�, de rendk�v�l nyomaszt�, ha az ember f�lj�nne, �m visszataszig�lj�k.

Itt pedig pontosan ez t�rt�nt. Mik�zben az els� csoport tagjainak legend�ja a mai napig �zleti potenci�lt hordoz, a m�sodik - egy�bk�nt, term�szetesen, nem egys�ges - csoport legend�ja tiszt�bb form�ban �l tov�bb.

Pontosan tudhat�, mire vitt�k az els� csoportba tartoz�k. Jelent�s r�szt �v�k a magyar popt�rt�nelem hallhat� m�ltja. Akad k�zt�k klasszikus, k�z�pszerû �s feledhet�. Az viszont, sajnos, soha ki nem der�lhet, miv� fejl�dtek volna a m�sodik csoport k�pvisel�i, ha a megfelel� id�ben a megfelel� lehet�s�gekhez jutnak.

A 60-as, 70-es �vek fordul�j�nak magyar underground zenekarai nemigen k�rd�jelezt�k meg a politikai status qu�t, m�g tal�n annyira sem, mint a nemzed�ki sz�sz�l�k�nt hol direktben fogalmaz�, hol jelbesz�dben �zenget� Ill�s egy�ttes. M�gis volt benn�k valami szol�dan felforgat�, mert mindaz, ami nyugatr�l besziv�rogva r�juk �s rajtuk kereszt�l a k�z�ns�g�kre hatott, szemben �llt a rendszer merevs�g�vel.

A Kex (�s mindenekel�tt �nekese, Baksa-So�s J�nos) fell�p�seinek teljes kisz�m�thatalans�ga ugyanazt a szabads�gv�gyat, az �nkifejez�snek ugyanazt a szabads�gfok�t artikul�lta intellektu�lis ir�ni�val, mint amit a maga k�ltelki, vadul�s m�dj�n a Tûzker�k (�s git�rosa, Radics B�la), illetve a Syrius improvizat�v dzsessz-rockja.

12-14 �vvel az 1956-os forradalom lever�se �s k�zvetlen�l az 1968-as csehszlov�kiai bevonul�s ut�n �r�k adotts�gnak tûnt a rendszer. Csak reformokr�l lehetett sz�, �vatosan.

Nagy halad�snak sz�m�tott, amikor m�r nem cib�lta be a hossz� haj� fi�kat a borb�lyhoz a rend�r vagy ha farmerben beengedt�k �ket a korszak leghitelesebb kr�nik�sa, Cseh Tam�s �ltal dalba emelt "ifj�s�gi probl�ma" szerves r�sz�t k�pez� zenekarok legfontosabb fell�pti hely�re, a Budai Ifj�s�gi Parkba. Megszoksz vagy megsz�ksz.

Teltek-m�ltak m�ltak a 70-es �vek, a felsz�nen a legsz�nvonalasabb sl�ger-rockot j�tsz� Locomotiv GT �s az �nmaguk par�di�j�v� fordult "k�kem�ny" rockband�k mozogtak, undergroundnak sok�ig nyoma sem volt. Eg�szen addig, am�g 1978-ban, a budapesti klubokban fel nem tûnt a Baksa-tan�tv�ny F�ldes L�szl�, hogy megkezdje ismeretterjeszt� kurzus�t a blues/rockkult�ra t�mak�r�ben. Ugyanekkor kezdte manifeszt�lni Nagy Fer� a hippi-k�rd�s hely�be l�p� cs�vesprobl�m�t a hard rock �s a punk harciass�g�n kereszt�l.

F�ldes Hobo Blues Bandj�vel �s Fer� Beatric�j�vel k�r�lbel�l egy id�ben, de t�l�k teljesen f�ggetlen�l jelent meg a 80-as �vek igazi magyar undergroundja, a legink�bb new wave-k�nt, �j hull�mk�nt emlegetett zenei vonulat. Az art-punk �tt�r� provokat�re a Spions volt.

Ha az els� underground mez�nyt h�rom zenekar (Kex, Syrius, T�zker�k) reprezent�lja, a 80-as �vek cs�cskorszaknak tekinthet� els� k�t harmad�t csaknem h�romszor ennyi (Balaton, Trabant, Bizotts�g, Eur�pa Kiad�, Kontroll Csoport, Neurotic, URH, V�gt�z� Halottk�mek) - �s a der�khad is j�val izmosabb. Mik�zben a Neoton �s a Hung�ria t�ncdalai gondtalan �lomvil�gba r�p�tett�k sz�zezernyi v�s�rl�jukat, ezek a zenekarok, m�s-m�s m�don, de abszol�t aktu�lis �s szem�lyes inform�ci�kat k�z�ltek "mocskos id�r�l" �s "r�mes helyr�l". S dalaikban t�bb volt a pillanat var�zs�n�l, legjobb szerzem�nyeik, m�lt� k�zben, t�z-tizen�t �vvel sz�let�s�k ut�n is hatnak - bizony�t�k: Kamondy �gnes lemeze, a Dalok K�z�p-Nirv�ni�b�l. E sorok 1957-ben sz�lett �r�ja kev�s szem�lyes �lm�nnyel rendelkezik a 60-as, 70-es �vek fordul�j�r�l, de ann�l szorgalmasabban gyûjt�gette azokat a 80-as �vekben, koncertj�r�, �js�g�r� ifj�kor�ban. Szerencs�s/szerencs�tlen id�szak volt az - legt�m�rebben tal�n az URH egyik sz�m�nak Hamvas B�l�t id�z� c�m�vel lehetne le�rni: Pokoli aranykor.

Pokoli, ez nem szorul magyar�zatra. J� hogy v�ge, b�r az az igazs�g, hogy - a 90-es �vekb�l visszatekinve, amikor az orsz�ggal egy�tt a magyar rockzene is a szocializmus ut�ni korba �rt - ki lehetett b�rni, f�leg ha az �let (bele�rtve a rock) min�s�g�t nem Nyugattal, hanem Kelettel hasonl�tgatta �ssze az ember. De m�gis, �llami monop�liumok sz�rakoztak zen�sz �s k�z�ns�g idegeivel: a zenekaroknak mûk�d�si enged�ly kellett, k�lf�ldre egyetlen �gyn�ks�g utaztatta �ket (vagy nem), lemezt egyetlen kiad�n�l csin�lhattak (vagy nem), sz�vegeiket j�v�hagyt�k (vagy nem), egy t�v� �s r�di� j�tszotta a sz�maikat (vagy nem), a Kommunista Ifj�s�gi Sz�vets�g lapjai �rtak r�luk (vagy nem). Aki �lni akart, aki meg akart �lni, alkalmazkodnia kellett.

Az aranykorr�l: a hivatalos j�t�kszab�lyokat elfogad� rockerekkel ellent�tben szabad polg�rk�nt sz�npadra l�p�, a 80-as �vek hangulat�t legh�vebben t�kr�z�, punk/new wave inspir�lta zenekarok a szab�lyt er�s�t� n�h�ny k�v�telt�l eltekintve annak idej�n alig k�sz�thettek lemezt. Akadtak betiltott koncertek, a zen�t a gondolatrend�rs�g is hallgatta, de ez nem szegte senki kedv�t. Az int�zm�nyekt�l val� teljes f�ggetlens�g ig�ny�vel l�ptek fel, a lehet� legterm�szetesebb m�don megadt�k maguknak az �nkifejez�s szabads�g�t. Nem tetszett nekik a rendszer, �s ez nemcsak kimondott szavaikb�l, hanem eg�sz attitûdj�kb�l sug�rzott - �m amit csin�ltak, �nmag�ban k�pviselt min�s�get, nem csup�n azzal, hogy valamivel szemben �llt.

A legt�bb egykor tûrt vagy tiltott kateg�ri�ba tartoz� zenekar posztumusz vagy ut�lag felvett anyagai csak a rendszerv�lt�ssal j�r� publik�ci�s szabads�g �s a f�ggetlen c�gek fell�p�se folyt�n ker�lhettek felsz�nre. A sokszor �tm�solt, elrongyol�dott kazett�kat norm�lis (az archiv felv�telek eset�ben olykor kezdetleges) min�s�gû, boltokban �rus�tott kiadv�nyok v�ltott�k fel. Ha nem is mindent, de sok mindent m�r �ssze lehet vetni eml�keinkkel - �s mindenk�ppen t�bbet, mint amennyi a 60-es, 70-es �vek fordul�j�r�l fennmaradt: ennyi hangz�anyag m�r meg�rdemli, hogy diszkogr�fi�ja legyen. S �pp eleget filmeztek, hogy filmogr�fia is duk�ljon nekik.

A 90-es �vekre, term�szetesen minden megv�ltozott. Tervgazdas�g helyett piacgazdas�g �p�l. A p�rt helyett a p�nz dikt�l. A zenei infrastrukt�ra kor�bbi �llami monop�liumainak v�ge, pluralizmus van. B�rmit lehet, l�zadni, keresni, alkotni, szabad a gazda. Ennyiben k�nnyebb a z�mmel feloszlott r�giek hely�re l�p� �j zenekarok helyzete. Nehezebb viszont annyiban, hogy ez az eg�sz egyszerûen m�r nem �gy fontos, mint a szocializmus v�gelgyeng�l�s�nek �veiben. Nincs �k �s mi.

A f�ldalatti nem olyan izgalmas hely t�bb�, ahol a k�zepes teljes�tm�nyt is a komolyak k�zel�be emeli a k�rnyezet aur�ja, az alternativit�s v�gk�pp megszûnt �nmag�ban �rt�k lenni. Csak maga a produkci� sz�m�t, a m�rce pedig nemzetk�zi, egyetemes zeneileg a Kampec Dolores, sz�vegileg a Kisp�l �s a Borz biztos �tl�pte.

L�sd m�g: M.U.Z.I.K./HANGMINTA

L�sd m�g: M.U.Z.I.K./MAGASPINCE

L�sd m�g: M.U.Z.I.K./M�LYPINCE