A beat-nemzed�k �let�rz�s�t az irodalom �s a film is t�kr�zi, de a leghat�sosabban �s a legnagyobb t�megekhez sz�l�an a modern k�nny�zene szolg�l k�zegk�nt.

A beat-kult�ra alapmagatart�sa a l�zad�s mellett az antikomformizmus. Jellemz� megnyilv�nul�s a politikai �s t�rsadalmi k�telezetts�gek elutas�t�sa, b�r az antikapitalista megmozdul�sokat �s forradalmakat ezek a fiatalok lelkesen k�sz�ntik. Vil�gl�t�sukban Nietzsche, az egzisztencializmus �s a marxizmus is helyet kap, a keleti vall�sok k�z�l f�k�pp a Zen-buddhizmus.

A beat-nemzed�k tagjainak sz�pirodalmi kifejez�sform�ja a szabad vers, az �l�besz�dhez hasonl� "ny�lt vers" ("projekt�v vers"). A beatzene a mozgalom leggazdagabb hajt�sak�nt 1960 t�j�n sz�letett, az egyes ter�letek folkl�rj�val is kapcsolatot �polt ("folk-beat"), illetve olykor politikai �ll�sfoglal�st fejezett ki ("pol-beat"). A beat- irodalom �s m�g ink�bb a -zene jellegzetes rendezv�nye a popfesztiv�l, sz�ls�s�ges megnyilv�nul�sa a "happening". A beat-kult�r�val �rintkezik a jazz n�h�ny v�lfaja is.

A beat-nemzed�k vil�gk�p�t �s �letform�j�t a sz�pirodalom egyes k�pvisel�i jelent�s alkot�sokban (pl. reg�nyekben, dr�m�kban) �br�zolj�k. A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni fiatals�g t�vlattalans�g�t el�sz�r egy film (Rebel without a Cause, L�zad�s ok n�lk�l, 1955,) fejezte ki, a f�szerepl�t James Dean alak�totta, a rendez� Nicholas Ray volt.

Kerouac (Jack, 1922—1969) amerikai reg�ny�r� lett a hagyom�nyos �letforma elleni l�zad�k vez�ralakja. Az �ton c. reg�nye (On the Road, 1955) a h�bor� ut�ni nemzed�k �let�rz�s�nek, c�ltalans�g�nak �s kil�t�stalans�g�nak kifejez�je.

Ginsberg (Allen, 1926—1997) amerikai k�lt� is a nemzed�k k�zponti alakja volt. Az �v�lt�s c. programverse (Howl, 1955, megj. 1957) a beat-nemzed�k els� nagy irodalmi sikere. St�lus�nak jellemz�i: szabad vers, �l�besz�d jelleg �s mer�sz k�pek.

Mailer (Norman, 1923—) amerikai reg�ny�r�, kiemelked� sikere a h�bor� g�pezet�t megd�bbent� er�vel �br�zol� Meztelenek �s holtak c. reg�ny (The Naked and the Dead, 1948). A feh�r n�ger c. essz�j�ben (The White Negro, 1959) a beatnemzed�k l�zad� magatart�s�nak ideol�giai alapj�t fogalmazta meg.

Ferlinghetti (Lawrence, 1919—) amerikai k�lt�, San Francisc�ban 1951-ben k�nyvkiad�t alap�tott, ez id�vel a beat-irodalomnak b�zisa lett. Ferlinghetti jellegzetes sz�vegform�ja a szabad vers. St�lusa igen vegyes elemekb�l �ll �ssze: l�rais�gb�l, tr�g�r kifejez�sekb�l, szipork�z� ir�ni�b�l �s abszurd �tletekb�l. A "k�s�rleti sz�nh�z" r�sz�re happening-forgat�k�nyveket is k�sz�tett.

Updike (1932—) amerikai elbesz�l�, l�rikus �s fest�. Intellektu�lis szeml�lettel �br�zol, hangja finoman ironikus. T�m�ja: a csal�d, a mag�n�let �s a boldogs�gkeres�s. F� m�vei: Ny�lcip� (Rabbit Run, 1960), A kentaur (The Centaur, 1962) �s A farm (On the Farm, 1965).

Corso (Gregory, 1930—) olasz sz�rmaz�s� amerikai k�lt�, m�veiben anarchizmus �s h�bor�elleness�g kap hangot.

Salinger (Jerome David, 1919—) a saj�t �tj�t j�r� amerikai elbesz�l�. Vil�gsikere a kamaszkor v�ls�gait eredeti form�ban megragad� A zabhegyez� c. kisreg�nye (The Catcher in the Rye, 1951), amely a beat-irodalom k�zvetlen el�zm�ny�nek tekinthet�.

Delaney (Shelagh, 1938—) �r�n� sikerdarabja az Egy csepp m�z (A taste of Honey, 1958), filmv�ltozat�nak rendez�je 1961-ben Richardson (Tony, 1928—) volt, f�szerepl�je Rita Tushingham.

Az amerikai beat-nemzed�k t�rsak�nt Eur�p�ban az angliai "d�h�ng� ifj�s�g" ("angry young men") gener�ci�ja emelkedik ki. Az angol fiatalok a hagyom�nyos konzervativizmus �s egy�ttal a kommersz kult�ra ellen l�ptek fel.

Osborne (John, 1930—) az �j gener�ci� ("new wave") vez�ralakja. A hang�t�st a N�zz vissza haraggal c. dr�m�ja adta meg (Look Back in Anger, 1956), az ebb�l k�sz�tett film a D�h�ng� ifj�s�g volt (1959), rendez�je Richardson, f�szerep�t Richard Burton j�tszotta.

Braine (John, 1922—) angol reg�ny�r�, jelent�keny alkot�sa a Hely a tet�n c. reg�nye (Room at the Top, 1957).

Pinter (Harold, 1930—) angol dr�ma�r�, az abszurd kom�dia m�vel�je. T�m�ja a szorong�s, a retteg�s, a vil�g kiismerhetetlens�ge, az intellektualit�s t�rveszt�se.

Wesker (Arnold, 1932—) a munk�s�let hat�sos �br�zol�ja.

Sillitoe (Alan, 1928—) is a l�zad�, hely�t keres� fiatalok �br�zol�s�val v�vta ki rangj�t. Kiemelked� m�ve A hossz�t�vfut� mag�nyoss�ga (The Loneliness of the Long-Distance Runner, 1959), ebb�l is Richardson k�sz�tett filmet (1962).

A gener�ci�hoz k�s�bb csatlakozott Stoppard (Tom, 1937—), boh�zatok �s abszurd dr�m�k szerz�je. Kiemelked� alkot�sa: Rosencrantz �s Guildenstern halott (Rosencrantz and Guildenstern Are Dead, 1967).

A brit "�j hull�m" ellenz�ki filmesek �s kritikusok mozgalma volt, vez�ralakjai Tony Richardson �s Lindsay Anderson. Dokumentumfilmek a fiatals�gr�l �s a munk�soszt�ly �let�r�l. J�t�kfilmekhez Osborne, Braine �s Sillitoe reg�nyeit haszn�lt�k fel.

A beat-nemzed�k alkot�saival kb. egy id�ben sz�letnek az abszurd dr�ma nagy m�vei, pl. Beckett (Samuel, 1906—1989) �s Mrozek (1930—) sz�nm�vei. A k�t ir�nyzat k�z�tt �tfed�sek tal�lhat�k.

Magyarorsz�gon a beat-kult�r�nak a magas irodalomban nincsenek sz�mottev� megnyilv�nul�sai. A popzen�ben viszont igen; pl. a Hobo Blues Band k�zvetlen kapcsolatot tal�lt Ginsberggel. A beatzene jelent�s dalsz�veg�r�i Br�dy J�nos �s Adamis Anna.