A demonstr�ci� j�lius 16-�n 19:00-kor kezd�d�tt, mintegy 50 ember r�szv�tel�vel. Els�k�nt Kling Ferenc Gibbon besz�lt a XXI. sz�zad h�bor�inak �s terrorcselekm�nyeinek civil �ldozatair�l, kiemelve az er�szak n�veked�s�nek d�bbenetes m�rt�k�t. Ezut�n gyertyagy�jt�s �s csendes megeml�kez�s k�vetkezett., majd Kopi�s Attila Steve besz�lt Gandhi, Martin Luther King �s Silo er�szakmentes tev�kenys�g�r�l, valamint arr�l, hogy nekik k�sz�nhet�en az er�szak cs�kkent�s�hez vezet� �t mindenki sz�m�ra el�rhet�. Az esem�ny hivatalos r�sz�t az er�szakmentes j�v�vel kapcsolatos kinyilatkoztat�ssal z�rt�k a r�sztvev�k. A r�sztvev�k jelent�s r�sze a helysz�nen maradt �s hajnalig virrasztott az �ldozatok eml�k��rt.

Az esem�nyr�l k�sz�lt k�pek a gal�ri�ban megtal�lhat�k.

A k�t elhangzott besz�d az al�bbiakban olvashat�.

Kling Ferenc Gibbon besz�de

�dv�zl�k mindenkit, aki vette a f�radts�got a mai napon, hogy kil�togasson erre a megeml�kez�ssel egybek�t�tt demonstr�ci�ra.
Mindannyian, akik ma itt vagyunk, az�rt j�tt�nk el, mert nem fogadjuk el az er�szakot – �gy a h�bor�kat �s terrort�mad�sokat sem – mint konfliktusok megold�si m�dszer�t. De tudjuk-e, milyen m�reteket �lt�tt a XXI. sz�zadban a fegyveres er�szak? �n az ut�bbi �vekben rendszeresen kapcsolatba ker�ltem a t�m�val, volt egy olyan �rz�sem, hogy tudom mi zajlik a vil�gban. Nos, amikor a londoni t�mad�s kapcs�n sz�ks�gess� v�lt ennek az esem�nynek a megszervez�se, be kellett l�tnom, hogy semmit nem tudtam. Magamt�l tucatnyira saccoltam azon orsz�gok sz�m�t, melyek ter�let�n civilek terrort�mad�s vagy h�bor� miatt vesztett�k �let�ket a XXI. sz�zadban. Hosszas kutat�s ut�n 17 orsz�got tudtunk azonos�tani, ez szerepelt a plak�tokon �s a sajt�k�zlem�nyekben is. Azonban folytattuk a kutat�st �s �jabb adatok ker�ltek napvil�gra. Jelenleg �sszesen 24 ilyen orsz�gr�l tudunk.
Ezt elmondom m�g egyszer:
Csak az ut�bbi n�gy �s f�l �vr�l van sz�.
Csak a h�bor�k �s terrorakci�k �ldozatair�l.
�s csak az �rtatlan civilekr�l.
�s legal�bb 24 olyan orsz�g l�tezik, ahol civilek v�ltak h�bor� vagy terror �ldozataiv� az ut�bbi p�r �vben, �sszesen 200.000-en.
200.000-et tudunk most mondani, de az igazs�g az, hogy a F�ld bolyg�n nincs ember, aki sejten� az igazs�got. Szom�li�ban, Kong�ban, Alg�ri�ban, Sierra-Leon�ban ezr�vel haltak vagy halnak emberek an�lk�l hogy b�rki is pontos adatokat tudna. Ez a 200.000 ugyan�gy lehet 400.000 vagy 600.000 is.
Igen, ezek a sz�mok megd�bbent�ek.
M�g ink�bb megd�bbent�, hogy ezek a sz�mok nem cs�kkennek. Terrorvesz�lyre hivatkozva az �nmag�t civiliz�ltnak tekint� orsz�gok �jabb h�bor�kat ind�tanak, amikre v�laszul – el�re l�that� m�don – �jabb terrort�mad�sok k�vetkeznek. Ezzel egy id�ben Afrik�t�l K�zel-Keleten �t Indi�ig etnikai vagy ter�leti fesz�lts�gek miatt zajlanak h�bor�k t�zezrek �let�t k�vetelve.
�s err�l t�bb� m�r a leg�nz�bbek sem hihetik, hogy „valaki m�s probl�m�ja”. A londoni �s madridi esem�nyek k�zels�g�n, valamint az iraki �s afganiszt�ni szerepv�llal�sunkon l�thatjuk: ez az eg�sz emberis�g probl�m�ja, mely kihat�ssal van minden egyes ember �let�re �s egy �j, s�rget� sz�ks�gk�nt �szt�n�z minket a cselekv�sre.
Most eml�kezz�nk meg egy-egy gyertya meggy�jt�s�val az eddigi �ldozatokr�l. Ezt k�vet�en Kopi�s Attila Steve besz�de k�vetkezik arr�l, hogy mit tehet�nk a F�ld emberiv� t�tel��rt.

Kopi�s Attila Steve besz�de

K�sz�n�m.
K�sz�n�m mindannyi�toknak azok nev�ben is, akiknek m�r fizikailag nincs lehet�s�g�k b�rkinek b�rmit megk�sz�nni.
Viszont Gibbon azt �g�rte, hogy gondolva azon sz�zezrekre, akiknek hal�la m�g elker�lhet�, �n az el�tt�nk �ll� cselekv�si lehet�s�gekre fogok �sszpontos�tani.
Miel�tt azonban ebbe belekezden�k, meg kell eml�tenem, hogy a mai napon �jabb terrort�mad�s t�rt�nt, ez�ttal T�r�korsz�gban, ahol 4 ember vesztette �let�t.
Azt hiszem sokan �rezz�k azt itt, hogy ez a folyamat �gy nem mehet tov�bb. Mindannyiunknak el�g j� fant�zi�ja van ahhoz, hogy belegondoljunk, milyen lesz a XXI. sz�zad, gyermekeink �s unok�ink �lete, ha ez �gy folytat�dik. Viszont gyakran felmer�l a k�ts�g: de h�t �n csak egy �tlagos ember vagyok, mit tehetn�k �n a vil�g helyzet�vel kapcsolatban?
Miel�tt megv�laszoln�m ezt a k�rd�st, had mes�ljek h�rom teljesen �tlagos emberr�l, aki hasonl� szitu�ci�ba ker�lt, mint ti, akik itt �lltok. Az egyik�j�k indiai sz�let�s�, frissen v�gzett jog�szk�nt cs�ppent el�sz�r egy afrikai faji konfliktusba, majd ker�lt vissza az eg�sz sz�l�orsz�g�t �rint� elnyom�sba. A m�sodik illet� szint�n sz�l�orsz�g�ban szembes�lt egy embertelen apartheid rendszerrel. A harmadik illet�nek egyszerre kellett szemben�znie egy d�l-amerikai diktat�rikus rendszerrel �s az eg�sz vil�gon eluralkod� er�szakkal.
Az els� ember term�szetesen Gandhi. B�r l�tsz�lag semmi sem predesztin�lta r�, �sszefogva az Indiai t�rsadalmat, sikeresen k�zd�tt az er�szak minden form�ja ellen, el�rve hogy az angolok elnyom�sa megsz�nj�n India felett. A m�sodik ember Martin Luther King, aki kisebbs�gik�nt is k�pes volt egy, eg�sz Amerik�t �s a vil�got megr�z� v�ltoz�st elind�tani. A harmadik Silo (teljes nev�n Mario Luis Rodrigues Cobos), aki a hatvanas �vek v�g�n kicsiny csoportj�val Argent�n�ban a diktat�r�val szembehelyezkedve elind�tott egy forradalmi folyamatot, amit ma Humanista Mozgalomk�nt ismer�nk. A Mozgalom elterjedt az eg�sz vil�gon, r�szt vett a chilei Pinochet megd�nt�s�ben �s jelenleg t�bb mint 120 orsz�gban k�zd egy er�szak �s megk�l�nb�ztet�s n�lk�li vil�g�rt.
Ami miatt fontosnak tartottam megeml�teni �ket, azok az els� r�n�z�sre is nyilv�nval� k�z�s pontok. Mindh�rman hozz�nk hasonl� �tlagemberk�nt l�tt�k meg a napvil�got �s b�rmikor d�nthettek volna �gy, hogy ink�bb strandolni mennek ahelyett, hogy a F�ld emberiv� t�tel�vel foglalkozn�nak. Mindh�rman az akt�v er�szakmentess�get tekintett�k az egyetlen megold�snak: azt a hozz��ll�st, ami nem toler�lja az er�szakot, minden lehets�ges f�rumon ki�ll ellene �s soha nem v�laszol er�szakra er�szakkal. Harmadszor, mindh�rman r��bredtek, hogy k�l�nb�z�k�nt gondolkod� emberek soksz�n�s�g�ket �s egy�ni t�rekv�seiket megtartva, egy�tt, �nszervez�d� m�don kell m�k�djenek ahhoz, hogy k�pesek legyenek szembesz�llni az egyre n�vekv� er�szakkal. �s negyedszer mindh�rmuk sz�m�ra egy�rtelm� volt, hogy egy emberekb�l �ll� t�rsadalomban az er�szak forr�sa is benn�nk, emberekben tal�lhat�. Ez�ltal ez nem csak egy t�rsadalmi harc kell legyen, hanem egy �t a mindannyiunkban jelenl�v� er�szak legy�z�s�re. Az er�szak ugyanaz, ha csal�dtagjaink �let�t tessz�k t�nkre, ha anyagilag kizs�km�nyolunk orsz�gokat vagy h�tr�nyos helyzetben l�v� csoportokat, vagy ha fegyverrel vet�nk v�get m�sok �let�nek. K�l�nb�znek a nagys�grendek �s a felhaszn�lt eszk�z�k, de a forr�sa mindig ugyanott: benn�nk van. �ppen ez�rt a humanist�k sz�zezrei foglalkoznak azzal, hogy egyszerre cs�kkents�k a t�rsadalomban �s a szem�lyes �let�kben jelenl�v� er�szakot �s szenved�st.
Ez�rt mindenkit, aki �gy �rzi, nem csak az a fontos, hogy „�gy l�tsz�djon” � az er�szak ellen van, hanem val�s v�ltoz�st szeretne el�rni, sok szeretettel megh�vok hogy csatlakozzon ehhez a vall�st�l, kort�l, nemt�l, p�rtpolitik�t�l f�ggetlen �ramlathoz. Jelentkezzetek a narancss�rga szalaggal felt�n�v� tett szervez�kn�l ha �rdekel a dolog �s vegyetek r�szt a saj�t �letetek, valamint sz�kebb �s t�gabb k�rnyezet�nk er�szakmentess� t�tel�hez vezet� folyamatban, ami tal�n az �vezred legfontosabb t�rt�n�se az emberis�g j�v�j�nek szempontj�b�l.
Most pedig egy k�z�s v�lem�nykinyilv�n�t�s, hitt�tel k�vetkezik, �sszesen 5 mondatnyi. Fel fogom olvasni egyes�vel a mondatokat �s arra k�rlek titeket, hogy amivel j� sz�vvel egyet tudtok �rteni, mondj�tok ut�nam.
. Hiszem, hogy semmilyen �rdek vagy eszme nem helyezhet� az emberek f�l�.
. Elutas�tom az er�szakot, mint szem�lyes �s t�rsadalmi konfliktusok megold�s�nak eszk�z�t.
. Hiszek abban, hogy az er�szak cs�kkent�se cs�kkenti a szenved�st a vil�gban �s magamban.
. Hiszek abban, hogy az er�szakmentess�g csak �nk�ntesen v�laszthat�.
. Hiszek abban, hogy �sszefogva, az er�szakmentess�gen kereszt�l k�zelebb ker�lhet�nk egy soksz�n�, er�szak- �s megk�l�nb�ztet�s-mentes vil�ghoz.