Gondolatok sör mellett

Az elsõ korsó.

Fárasztó nap volt, ennyit megérdemel az ember. Utána persze jöhet a család. Az asszony már biztosan kész a vacsorával. Jó asszony, rendes feleség. Csak ne azt a trampli pongyoláját hordaná állandóan... Persze, az új sokba kerül. Inkább cipõt kéne venni a gyereknek. Úgy nõ az ebadta, hogy az ember nem gyõzi ruhával. Hû, ez gyorsan lecsúszott...

A második korsó.

Az élet szép is tud lenni. Azért annyira nem, mint az a kis szõke a másik asztalnál... Még a fenekükön a tojáshéj, de már tudják, mitõl döglik a légy. Feszül rajtuk a nadrág, festik magukat! Bezzeg a mi idõnkben... Az iskola környékére se engedték volna így. Pedig igaz ami igaz, nem rossz...

A harmadik korsó.

Az étel megvár. Nem romlik az el olyan gyorsan... Amit a szervezet megkíván, meg kell adni neki. Frázis, de tény. Akkor dumáljon az asszony, ha olyan nehéz napja lesz, mint nekem volt ez a mai. Inkább adjon hálát Istennek, hogy legalább nekem van munkám. Józsikám, még egy ibrikkel!

A negyedik korsó.

Szerencsére idõben megkaptam a fizetést. Holnap teletankolom a kocsit, aztán elugrunk az anyósékhoz. A boszorkány! Majd õ mondja meg nekem, mit hogyan csináljak! Az urát sem volt képes kordában tartani. Meg is látszik a vén korhelyen. Anyám kitaposta volna apám belét, ha az annyit vedelt volna, mint az apósom. Az anyám áldott jó asszony volt.

Az ötödik korsó.

Nem is olyan rossz a kis szõke... De mit akar mellette az a suhanc? Túl fiatal hozzá. Mit tudják ezek a kis cafkák, mi a jó nekik! Próbálták már érett férfival? A fenét. Majd én megmutatnám neki, utána szóba se állna mással... Nézd má', egymás micsodáját markolásszák az asztal alatt!

A hatodik korsó.

Az élet szép. Kifejezetten. Lehet, hogy holnap elviszem a családot egy jó kis helyre. Megebédelünk, sétálunk. Két ezresbõl megúszom, ha nem akarnak süteményt is enni. Az úgyis hizlal. Így is olyanok, akár a disznó. Örökké a hûtõt nyitogatják. Az a kis szõke viszont határozottan csinos.

A hetedik korsó.

Itatja magát ez a söröcske. Folyékony kenyér, valóban. Kinek kell még a vacsora is? Zabáljátok meg nyugodtan, apátok jól érzi magát itten.
Józsikám, még egyet, kérlek alássan! Idáig ezerhárom? Na és? Mulatunk vagy nem? Az élet szép. Ha néha akadnak problémák is, legfeljebb azért, hogy megoldja az ember.

Tari Ottó