"Ki az a barom, aki egyed�l sz�v f�vet?" - tette fel a k�rd�st Szemely�cz J�nos, a Baranya Megyei Drogambulancia vezet�je, amikor az Alkotm�nyb�r�s�g h�tf�i d�nt�s�r�l k�rdezt�k. Szemely�cz szerint az Alkotm�nyb�r�s�g d�nt�se "d�bbenetes �s riaszt�", �s felveti azt a k�rd�st, hogy az alkotm�nyb�r�k "Itt �lnek-e k�zt�nk?".

Az Alkotm�nyb�r�s�g t�bb kifog�st is emelt a b�ntet�t�rv�nyk�nyv droggal kapcsolatos szab�lyoz�s�val kapcsolatban. A test�let megsemmis�tett t�bb olyan paragrafust is, amelyek alapj�n a lef�lelt fogyaszt�k elterel�sre mehettek eddig.

Az elterel�s azt jelenti, hogy bizonyos esetekben, ha k�b�t�szerfogyaszt�t kapnak el a rend�r�k, akkor az �gy�szs�g d�nthet �gy, hogy elhalasztja a v�demel�st. Ekkor a lef�lelt fogyaszt�nak f�l �vig elterel�sre kell j�rnia. Ez rendszeres foglalkoz�st jelent egy kijel�lt drogambulanci�n vagy m�s eg�szs�g�gyi int�zm�nyben, ahol a fogyaszt� �letvitel�nek megfelel�en megel�z� felvil�gos�t�son vagy eg�szs�g�gyi ell�t�sban kell r�szt vennie.

Az Alkotm�nyb�r�s�g h�tf�n sz�k�tette azok k�r�t, akik elterel�sre mehetnek. Kiesett a k�rb�l az, aki k�b�t�szert k�n�l vagy �tad, aki feln�tt l�t�re 18 �ven aluli felhaszn�l�s�val l�p kapcsolatba k�b�t�szerrel (termel, �tad, �rul, tart), illetve aki 21 �ven aluliakkal teszi ezt enn�l is id�sebb l�t�re.

Egy 2002-es felm�r�s szerint Magyarorsz�gon a k�z�piskol�sok 21 sz�zal�ka fogyasztott m�r k�b�t�szert. T�bbs�g�k marihu�n�t sz�vott. A fogyaszt�si szok�sokat ismer�k egy�ntet�en �ll�tj�k, hogy a marihu�na fogyaszt�s jellemz� m�don egy cigaretta k�rbead�s�val t�rt�nik. A fogyaszt�k sz�vnak egy slukkot, azt�n tov�bbadj�k. Ha szigor�an vessz�k az Alkotm�nyb�r�s�g hat�rozat�t, akkor mostant�l a marihu�n�t fogyaszt�k k�z�l csak a mag�nyosak �lhetnek majd az elterel�s lehet�s�g�vel. A t�bbiekre ak�r t�bb �ves b�rt�nb�ntet�s is v�rhat. A legmagasabb b�ntet�si t�tel enn�l a b�ncselekm�nyn�l �t �v.

Ennek ellen�re a k�b�t�szer-probl�m�val foglalkoz� szakemberek nem tartanak att�l, hogy t�meges letart�ztat�sok kezd�dnek, �s a magyar ifj�s�g t�bb mint 20 sz�zal�ka t�bb �ves szabads�gveszt�sre k�nyszer�l. Ez azonban a rend�r�k �s a fogyaszt�k j�indulat�n is m�lik.

"Ha nem v�ltozik a b�n�ld�z�si gyakorlat, akkor nem lesz �rdemi v�ltoz�s." - mondta az [origo]-nak Felvinczi Katalin, a Nemzeti Drogmegel�z�si Int�zet igazgat�ja. Az int�zet ellen�rzi az elterel�ssel foglalkoz� szervezeteket. Felvinczi tapasztalatai szerint a legt�bbsz�r nem egy�ttes fogyaszt�s miatt ind�tanak elj�r�st a drogoz�k ellen. "Adatv�delmi okokb�l nincs teljes statisztik�nk err�l, de a t�bbs�get nem a most kiz�rt indokokkal kapj�k el. Mindez a rend�rs�g joggyakorlat�n m�lik." Ezzel egy�tt okozhat probl�makat Felvinczi szerint a most kialakult helyzet: "Mert t�ny, hogy tudjuk, hogyan t�rt�nik praktikusan a fogyaszt�s, legfeljebb nem ezt regisztr�ljuk. A marihu�n�s cigaretta eset�ben a k�rbead�s az �letszer� fogyaszt�si m�d."

Szemely�cznak is az a tapasztalata, hogy az esetek t�bb mint 90 sz�zal�k�ban nem az egy�ttes fogyaszt�s miatt ind�t a rend�rs�g elj�r�st. "Ezt egy�bk�nt is nehezebb bizony�tani, a legt�bbeket vizelet-teszt alapj�n kapj�k el, �s ut�lag m�r mindenki mondhatja, hogy egyed�l fogyasztott �s r�csapott annak a kez�re, aki k�rt t�le. Ez�rt sem szok�s, hogy �tad�s miatt ind�tsanak elj�r�sokat." Ugyanakkor Szemely�cz szerint sem megnyugtat� a helyzet. "Eddig a rend�r�k tudt�k, hogy mindegy, hogy mi�rt ind�tanak elj�r�st, most ez megv�ltozik. B�r �gy v�lem, hogy �k j�zanabbul gondolkodnak, mint az alkotm�nyb�r�k �s a politikusok. Lehet n�h�ny k�nos eset a fogyaszt�k viselked�s�b�l is: a bossz��ll�k vagy a haragosok ak�r �vekre b�rt�nbe juttathatj�k t�rsukat, ha azt mondj�k r�luk, hogy k�rbeadt�k a f�ves cigit." Szemely�cz szerint az Alkotm�nyb�r�s�g d�nt�se visszal�p�st jelent, mert �jra b�n�z�v� teszi azokat a serd�l�ket, akik csak h�lyes�get csin�lnak.

G�bor Edina, az ifj�s�gi miniszt�rium drog�gyek�rt felel�s helyettes �llamtitk�ra szerint is hasznosabb az elterel�s a b�ntet�sn�l: "Az elm�lt k�t �vben 2300-an vettek r�szt elterel�sen. �k most otthon t�lthetik a kar�csonyt �s ez szerintem nagyon j�. Az elterel�skor nem csak a b�ntet�st lehet kiv�ltani, hanem jobb ir�nyba befoly�solj�k az emberek �let�t." A korm�ny �gy tov�bbra is elterel�s p�rti lesz. A korm�ny m�jusra olyan t�rv�nyjavaslatot terjeszt el�, ami megfelel az Alkotm�nyb�r�s�g d�nt�s�nek, de k�zben �letszer�bb� teszi a mostani szab�lyoz�st. "Nem akarunk konzervat�vabb t�rv�nykez�st. Az lenne a j�, ha a fogyaszt�ssal v�doltak egyforma lehet�s�gekkel indulhatn�nak a szermentes �let�rt."

G�bor Edina szerint a korm�ny sz�m�ra kedvez� kit�tel is szerepel az Alkotm�nyb�r�s�g d�nt�s�ben. E szerint nem alkotm�nyellenes, hogy a nem drogf�gg� fogyaszt�k is jogosultak az elterel�sre. 1998-ban ugyanis az Orb�n-korm�ny csak a f�gg�k sz�m�ra korl�tozta az elterel�s lehet�s�g�t.

"A korm�ny folytatja eddigi drogpolitik�j�t: a fogyaszt�st nem fogadjuk el, de a fogyaszt�t elfogadjuk" - mondta G�bor Edina. Az elterel�s 2003-as kisz�les�t�se az �llamtitk�r-helyettes szerint az�rt is hasznos volt, mert b�trabb� tette azokat, akik �nk�nt fordulnak orvosi seg�ts�g�rt. "A t�rv�ny hat�lyba l�p�se �ta �vente k�tezer emberrel t�bb ment el �nk�ntes kezel�sre."

Gyurcs�ny Ferenc minisztereln�k sem akar szigor�t�st, erre utal kedd d�lel�tti nyilatkozata a Magyar R�di�ban: "Senki nem akarhatja, hogy mondjuk, minden �t�dik k�z�piskol�snak a b�rt�n fenyegetetts�g�vel kelljen szemben�zni."

Az Alkotm�nyb�r�s�g d�nt�s�vel a fiatalkor�akat akarta v�deni, �s a drog terjeszt�ivel szemben k�vetkezetesebben fell�pni, der�l ki a test�let indokl�s�b�l. K�t alkotm�nyb�r� azonban olyan k�l�nv�lem�nyt �rt, ami szerint a test�let t�ll�pett hat�sk�r�n, illetve jogbizonytalans�got okozhat a szigor�t�s.

Magyari P�ter