-- �n milyen �ll�spontot foglal el, milyen v�lem�nyt alkot,
ha a rockr�l esik sz�?

-- A fogalmak tiszt�z�sa �rdek�ben sz�ks�gk�ppen kett� kell
v�lasztani a rockzen�t �s a rockkult�r�t (vagy rock-
szubkult�r�t).

-- Nem tartoznak egybe?

-- Azt hiszem, nem. Al�-f�l�rendelts�gi viszonyban vannak
egym�ssal. A rockzene az egyik -- b�r k�ts�gtelen�l a
legfontosabb -- �sszetev�je a rockkult�r�nak vagy rock-
szubkult�r�nak.

A rockzen�nek egy�bk�nt elfogult kedvel�je vagyok, sz�vesen
hallgatom munka k�zben is. �s meglehet�sen nagy lemez- �s
hangfelv�tel-gyûjtem�nnyel rendelkezem. De a rockzen�t
eszt�tikai vagy kult�rszociol�giai teljes�tm�nyk�nt
felm�rni, meg�t�lni nem tudom, ehhez az ismereteim igencsak
kezdetlegesek.

Aki valamennyire ismeri �r�sos tev�kenys�gemet, annak nem
lesz �jdons�g, amit mondani fogok. A kezdetekt�l fogva,
illetve ami�ta ez a szubkult�ra-jelens�g n�lunk is
megjelent, �rdekl�d� h�ve vagyok. Amit m�r nem rock-
szubkult�r�nak, hanem ifj�s�gi szubkult�r�nak nevez�nk, az
tanulm�ny�r�i �s sz�p�r�i mûk�d�semben az elm�lt tizen�t
�vben �lland�an �s folyamatosan foglalkoztatott. �gy a rock-
�s az ifj�s�gi szubkult�r�t, �s ezeknek a szubkult�r�knak a
t�rgy�t, a hatvanas-hetvenes �vek ifj�s�g�t illet�en
elfogult vagyok.

-- �s a nyolcvanas �vek ifj�s�g�t illet�en? Ez�ttal gondolok
arra is, hogy a fia, akinek az �v�lt�s antol�gia �j
kiad�s�nak az ut�szav�t aj�nlotta, az egyik punk -- vagy
punknak tekinthet� -- egy�ttes�nk, a Punkr�ci� vezet�je. Ez
a t�ny mennyiben �rnyalja, befoly�solja v�lem�ny�t?

-- Hogy a nyolcvanas �vek ifj�s�g�val vil�gszerte, �gy
n�lunk is mi a helyzet, arr�l term�szetesen keveset tudunk,
l�v�n, hogy m�g csak a nyolcvanas �vek elej�n-k�zep�n
j�runk. Amit tapasztalhatunk, az a hetvenes �vek m�sodik
fel�nek "�tgyûrûz�se" az eddig eltelt h�rom-n�gy �vre.

K�l�nben meglehet�sen pontatlan -- s arra mindig igyekszem a
tov�bbiakban is vigy�zni, hogy �n elker�ljem ezt a
korszakol�st --, hogyha a hatvanas vagy a hetvenes �vek
ifj�s�g�r�l besz�l�nk. Hiszen nem a napt�r szerinti,
pontosan kirajzolhat� cez�r�kat jelentik ezek a d�tumok,
hanem jobb h�j�n gyûjt�fogalmakat.

Ami a dolog szem�lyes r�sz�t illeti, abban el�sz�r is akad
egy mulats�gos epiz�d. Valamelyik magyar rocklexikonba vagy
�vk�nyvbe becs�szott egy freudi nyomdai hiba. A fiam neve
(Mikl�s) hely�be az �n nevem ker�lt �s jelent meg ama
punkzenekar vezet�jek�nt. Feltehet�leg �gy fogok a j�v�
�vsz�zadra meg�r�k�dni, ez�rt nagyon b�szke vagyok erre az
el�r�sra. Ugyanakkor ez az egy�ttes m�r nem l�tezik,
tiszavir�g�letû volt a p�ly�n, mint annyi t�rsa. A fiam
viszont szociol�giai tanulm�nyokat folytat az ELTE-n. De
k�ts�gtelen -- �s ez itt a fontos, nem pedig a
mag�nanekdot�k �s esem�nyek --, hogy sz�momra sokat
jelentett, hogy az � szem�lyes �rdekl�d�se kapcs�n m�lyebb
betekint�st nyerhettem mindabba, ami a hetvenes �vek m�sodik
fel�ben ebben a vonatkoz�sban t�rt�nt.

Annyit mondan�k m�g a fiamr�l -- s ezut�n �t "kapcsoljuk ki"
--, hogy � �rta, tizenkilenc �vesen az egyik els� �rv�nyes
cikket a Beatric�r�l. �s a Beatric�t -- nem is annyira a
zenekart, mint ink�bb az egy�ttes nev�vel jelk�pezhet�
szubkult�r�t -- �ltala ismertem meg. Nem volt haszontalan
dolog.

-- Eml�tette, nem lehet �gy korszakolni a t�rt�n�seket, hogy
hi�nytalanul besoroljuk �ket a hatvanas vagy a hetvenes
�vekbe. Hogyan lehetne megoldani m�gis a csoportos�t�sukat?
Ez az�rt fontos, mert �n �rt arr�l, az �v�lt�s antol�gi�ban,
hogy f�lre�rt�s �ldozatai voltak az els� k�t kiad�s olvas�i,
akik az �tvenes �vekben keletkezett �r�smûvek szellemis�g�t
a saj�t, hatvanas �vekbeli n�zeteikre vonatkoztatt�k.
Amik�ppen a hetvenes �vek "�tgyûrûz�tt" a m�ba, �gy az
�tvenes �vek is �th�z�dott a hatvanas �vekbe?

-- El�sz�r -- �s a tov�bbiakban is -- k�l�n�ts�nk el k�t
dolgot. M�sk�nt jelent meg a beatkult�ra, rockkult�ra �s
popkult�ra Nyugat-Eur�p�ban �s mer�ben m�sk�nt Kelet-
Eur�p�ban, jelesen Magyarorsz�gon. Mindaz, amir�l
besz�lget�nk, id�ben el�bb t�rt�nt meg, zajlott le Nyugat-
Eur�p�ban �s Amerik�ban, �s a dolgok t�rv�nyszerûs�ge
folyt�n, ami m�r ott megt�rt�nt, az -- a v�ltoz�sokkal
egy�tt is -- legal�bb f�l �vtizedes k�s�ssel �rkezett el
hozz�nk.

Mondok k�t p�ld�t. Ahol az �gynevezett beatnemzed�k el�sz�r
moziv�sznon megjelenik (teh�t m�r nem k�nyvekkel sz�l a
kev�s sz�m� olvas�hoz, hanem milli�khoz jut el), az az Ok
n�lk�li l�zad�, James Dean h�res filmje, amely az �tvenes
�vek k�zep�n k�sz�lt. Akkor, amikor nemhogy ilyen t�pus�
kult�r�r�l nem volt sz� Magyarorsz�gon, hanem sokkal
nyomaszt�bb, tragikusabb �s fontosabb dolgokkal volt az
orsz�g elfoglalva: �tvenhat ut�n. Amikorra a beatkult�ra
hozz�nk "begyûrûz�tt" -- irodalomban a ford�t�sok r�v�n,
zen�ben eg�szen m�s csatorn�kon kereszt�l --, az m�r
min�lunk a hatvanas �vek k�zepe volt, 1963-64 t�j�n. Amikor
nyugaton m�r az eg�sz vir�gba borult, a "klasszikus"
hippikult�ra kezdett kibontakozni.

M�sik p�ld�m: A punk mint zenei ir�nyzat �s mint ifj�s�gi
magatart�shull�m Angli�ban, Amerik�ban �s Hollandi�ban a
hetvenes �vek m�sodik fel�ben -- ha nem is uralkod�
st�lusk�nt -- j�l dokument�lhat�, az irodalomban �s a
zen�ben fogalomk�nt haszn�lt, �ri�si k�z�ns�gt�borral
rendelkez� ir�nyzat volt. N�lunk a hetvenes-nyolcvanas �vek
fordul�j�n jelentkezik zenek�nt �s ifj�s�gi ir�nyzatk�nt is.
�s kor�ntsem mondhatjuk, hogy a punk m�r v�get �rt volna
n�lunk. Ellenkez�leg, nyakig �l�nk benne.

-- De ez m�g mindig nem magyar�zza meg az �v�lt�s lelkes
fogadtat�s�t. Mi�rt azonos�totta a hatvanas �vek magyar
fiatals�ga egy eg�szen m�s korszak term�k�t a saj�t
gondolataival? -- hogy k�vetkezetesen kitart.sak eredeti
k�rd�.sem mellett. Milyen eszm�ket, �let�rz�seket sugalltak
ezek az �r�sok?

-- Azt hiszem, hogy annak a val�ban elk�peszt� sikernek,
amit az �v�lt�s kiad�sa 1966-ban jelentett, legal�bb k�t
alapvet� oka van: egy szûkebben vett irodalmi �s egy
t�rsadalomt�rt�neti.

Az irodalmit a k�vetkez�k�ppen foglalhatn�m �ssze. Az a
t�pus� irodalom, amelyet a l�r�ban Ginsberg, Corso,
Ferlinghetti �s m�sok, pr�z�ban f�k�nt Kerouac sz�laltatott
meg, Magyarorsz�gon t�k�letesen ismeretlen volt. Ismeretlen
volt az a fajta vers, amelyet az �v�lt�s vagy a Kaddis
k�pviselt Ginsbergn�l, �s az a bels� monol�gos, vad,
indulatos, l�ktet� pr�za, amely Kerouac �tonj�ban jelenik
meg. Ez tekinthet� a szûkebb, irodalmi siker ok�nak.

Ez azonban semmi nem volt a t�rsadalomt�rt�neti szitu�ci�ban
megval�sult sikerhez k�pest. 1966-ban jelent meg az �v�lt�s.
Egy olyan id�szakban, amely a leg�jabb kori magyar
t�rsadalomt�rt�netben igaz�n fontos korszaknak,
sikerperi�dusnak sz�m�t. Ekkorra d�ltek le az �tvenes �vek
k�l�nb�z� tabui, �s indult meg a gazdas�gir�ny�t�s, az
oktat�s�gy reformja. �l m�g Luk�cs Gy�rgy, �s er�sen hat az
��ltala elk�pzelt marxizmuste�ria a fiatal �rtelmis�giek, az
egyetemist�k k�r�ben. Egy�ltal�n a hatvanas �vek m�sodik
fele hallatlanul pezsg�, mozgalmas �s l�tv�nyos id�szak
volt. Summa summ�rum: az �v�lt�s antol�gia, amely legal�bb
f�l �vtizeddel kor�bbr�l veszi a maga anyag�t,
Magyarorsz�gra a lehet� legszerencs�sebb id�pontban �rkezik
meg. A tetej�be nagyj�b�l ekkor l�that�k azok az amerikai
filmek, p�ld�ul az Easy Rider, a Szel�d motorosok, amelyek
j�val k�s�bbi esem�nyeket t�rgyalnak, mint az �v�lt�s
sz�pirodalmi szemelv�nyei, de a kett� itt a magyar n�z�nek
�s olvas�nak egybecsengett.

A beatantol�gia siker�nek egyik kiemel�sre m�lt� �sszetev�je
az 1966-67-es els� magyar beatzenei hull�m is. Ekkor �ri el
els� sikereit az Ill�s, Zor�n �s a Metr�. Ez id� t�jt lett a
beat az eltûrt -- sokszor m�g �ppen hogy eltûrt -- zenei
ir�nyzatb�l mintegy hivatalosan is elfogadott, a r�di�ban �s
a telev�zi�ban egyar�nt gyakran hallhat� zen�v�. Ekkor
"szaporodnak el" az ind�t� egy�ttesek p�ld�j�t k�vetve a
k�l�nf�le beatzenekarok. Dokumentumokb�l el�g pontosan (�s
tragikomikusan) kiolvashat�, hogy a hatvanas �vek els�
fel�ben az �tt�r�knek, az "alap�t� aty�knak", milyen
alapvet� neh�zs�gei voltak. Ezek a neh�zs�gek erre az
id�szakra megszûntek, hiszen megsz�lettek a
t�rsadalomir�ny�t�snak �s a mûvel�d�spolitik�nak a d�nt�sei
arr�l, hogy a beat nem tiltand�, �ld�zend�, s�t nemcsak hogy
megtûrhet�, hanem bizonyos esetekben t�mogatand� is. Ez a
kult�rpolitika d�nt�se volt, nem pedig a sz�les
k�zv�lem�ny�, amely m�g j� n�h�ny �vig irt�zik a beatt�l,
illetve att�l a magatart�st�l, amit ennek a zen�nek �s
kult�r�nak a mûvel�i �s a k�z�ns�ge k�pviselt.

Ma is mindenkinek tudom aj�nlani Kov�cs Andr�s Ext�zis 7-t�l
10-ig c�mû filmj�t, amely tal�n a legpontosabb �s
leghitelesebb t�rsadalmi r�ntgenfelv�tel arr�l hogy a
k�l�nf�le koroszt�lyok �s t�rsadalmi r�tegek hogyan
viszonyultak a beatkult�r�hoz ebben az id�ben. Borzaszt�
�rdekes volna, ha ak�r Kov�cs Andr�s, ak�r valaki fiatalabb
k�sz�tene most egy hasonl� filmet. Az az �rz�sem, hogy nem
nagyon tol�dtak el a v�lem�nyek, k�l�n�sen a v�lem�nyek
sarkpontjai az�ta.

-- Amit elmondott, azt �gy kell �rteni, hogy itthon a
beatzene tette fog�konny� az embereket az �v�lt�s antol�gia
mûveinek befogad�s�ra? Vagy �ppen ford�tott ir�ny� a
folyamat?

-- �n nem mern�k sorrendeket f�l�ll�tani. Biztos, hogy a
beat, a m�r legaliz�lt zene tette az ifj�s�got fog�konny� az
amerikai beatirodalom befogad�s�ra is. De ink�bb azt
mondan�m, hogy a hatvanas �vek m�sodik fel�re alakult ki
n�lunk egy olyan nyitott t�rsadalmi szitu�ci�, ahol a zen�re
�s az ilyesfajta irodalomra "ki�heztetett" fiatals�g
egyszerre fogadhatta be az Ill�s zenekart �s az �v�lt�st is,
amely akkori m�rt�kkel m�rve irdatlan p�ld�nysz�mban -- az
egym�st ar�nylag gyorsan k�vet� k�t kiad�sban egy�ttesen --,
k�r�lbel�l 50-60 000 p�ld�nyban jelent meg.

Amit �n a legfontosabbnak tartok, az az, hogy ez egy
diadalmas, szerencs�s t�rsadalomt�rt�neti pillanat volt. A
t�rsadalom nyitotts�ga �s a benne �l�k k�v�ncsis�ga egym�st
er�s�tette. Ez a nyitotts�g fogadta be az �v�lt�s
antol�gi�t, �s kebelezte be a magyar beatzene els� nagy
hull�m�t. (Amely v�lem�nyem szerint tal�n nemcsak az els�,
de legnagyobb korszaka is volt.)

-- Az �v�lt�s harmadik kiad�sa 1982-ben jelent meg. Mi a
magyar�zata annak, hogy a k�tet nem lett �jra bestseller?

-- T�l azon, hogy a p�ld�nysz�m is t�l nagy volt, m�lik az
id�, megv�ltozott a kor. Egy bizonyos �rtelemben nem is
b�nom, hogy a siker nem volt olyan kirobban�, �s cs�kkent
valamelyest az �rdekl�d�s. Az�rt nem, mert az antol�gia �j
kiad�s�nak megvoltak az el�zm�nyei (a k�tszeri megjelen�sen
k�v�l is).

Egy mai tizen- vagy huszon�ves az�rt nem fogadta az
antol�gi�t most olyan lelkesed�ssel, mint az el�deik, mert
nem volt a harmadik kiad�s� �v�lt�s el�tt akkora ûr, mint az
els� megjelen�se el�tt. Bebor�totta a mai fiatalokat a
nemzetk�zi rock, majd a diszk� legjava. (Meg persze a
k�zepese �s selejtje is term�szetesen.) De ez m�r az
anyanyelv�k volt, hiszen rockon �s diszk�n n�ttek f�l, mert
r�di�b�l, t�v�b�l, szinte minden�nnen popzene "�ml�tt".

M�sfel�l, az irodalmi �rdekl�d�sû fiatalok k�z�piskol�s
korukt�l fogva �gy n�hettek f�l, el�deikt�l elt�r�en, hogy a
vil�girodalom legjav�t a kez�kbe adta a Nagyvil�g, az Eur�pa
kiad� Modern K�nyvt�r sorozata. �s m�g a Rak�ta is h�tr�l
h�tre hozott valamit a legmaibb, kurrens vil�girodalomb�l.

De megv�ltozott t�rt�nelmi k�r�lm�nyek k�z�tt is �l�nk. A
hatvanas �vekben egy ma m�r nosztalgi�val tekintett,
optimista korszaknak l�tszottunk az elej�n lenni. Ehelyett
ma komorabb, balj�sabb, pesszimist�bb korszakban �l�nk. Ahol
a vil�gnak mind a k�t fele ugyanazokkal vagy majdnem
ugyanazokkal a gazdas�gi gondokkal k�zd, �s retteg a
vil�gm�retû fegyveres �sszetûz�s lehet�s�g�t�l. �s ahol a
hatvanas �vek diadalmas baloldali ideol�gi�ival szemben az
�jkonzervativizmus, r�szben pedig ny�lt jobboldali
ir�nyzatok vannak uralmon a filoz�fi�ban, a szociol�gi�ban
�s az ifj�s�gi kult�r�k k�l�nb�z� v�ltozataiban.

-- Milyen magatart�st k�pviseltek a beat �r�k �s mit jelent
jelentett egy�ltal�n az, hogy beat?

-- Mind a beatirodalomnak, mind a beatzen�nek a l�zad�s volt
az alapvet� tartalmi mozzanata. Ott �s akkor Amerik�ban, az
�tvenes �vek m�sodik fel�ben ez Amerika �llapota, a
McCarthy-f�le hidegh�bor� �s a koreai h�bor� elleni l�zad�s
�s t�ntet�s volt. Hirtelenj�ben megeml�ten�k ennek
illusztr�l�s�ra k�t, a korszakot bemutat�, �br�zol� filmet.
Az egyik a m�r eml�tett James Dean-film, az Ok n�lk�li
l�zad�. Egy j�val k�s�bb k�sz�lt csodasz�p film, egyik
kedvencem a sok k�z�l, Peter Bogdanovich Az utols�
moziel�ad�sa is a legs�t�tebb hidegh�bor�s id�kben
j�tsz�dik. �s m�g egy mozi: abban a hallatlanul j�l
dokument�lt �s nagyon informat�v filmben, amit n�lunk a R�gi
id�k rockzen�je c�mmel vet�tettek, mag�t Elvis Presleyt
lehet l�tni, amint ny�rj�k a borb�lysz�kben sz�p t�sire a
haj�t, mert viszik katon�nak.

A beat hat�rozott "Nem"-et mondott a hivatalos �s
hidegh�bor�s Amerik�ra. Ez a "Nem" a hatvanas �vek els�
fel�ben term�szetszerûleg �tment a hippimozgalom
gyakorlat�ba is a vietnami h�bor� elleni tiltakoz�sk�nt.
Egy�ltal�n, Amerik�ban az �tvenes-hatvanas �vekben rengeteg
megtagadni val� akadt. (De Nyugat-Eur�p�ban is hasonl� volt
a helyzet.)

Hogy a mozgalom �s ut�da, a hippimozgalom mint mozgalom
eltûnt, nem utols�sorban azzal a t�rt�nelmi t�nnyel
magyar�zhat�, hogy az az Amerika, amely elleni tiltakoz�sul
a beat �s a hippi l�zadt, szint�n "eltûnt". Az az �llami
strukt�ra, az a t�rsadalmi szerkezet, amelyet az eml�tett
mozgalmak oly hevesen ostromoltak, m�ss� nem lett ugyan, de
konzervativiz�l�dott. A beat- �s a hippimozgalom letûn�s�nek
legf�bb oka m�gis az volt, hogy az amerikai �llami �s
t�rsadalmi strukt�ra el�g er�snek bizonyult ahhoz, hogy az
ifj�s�gi ellenz�ket meglehet�s k�nnyeds�ggel �s r�vid id�
alatt f�lmorzsolja.

Ez�rt ma m�r t�bb mint groteszk dolog olvasni a hatvanas
�vek azon ki�ltv�nyait, amelyekben a beatek �s a hippik
le�rt�k, hogyan fog megv�ltozni az amerikai t�rsadalom,
milyen ifj�s�gi ellenkult�ra keletkezik a hely�n, �s
mik�ppen v�ltj�k le az eln�k�t. Ez �lom volt, nosztalgi�k
forr�sa ma. Ez volt az a bizonyos "z�ld rem�ny", amir�l
Charles A. Reich is j�vend�lt. Ez a "z�ld rem�ny" nem virult
ki a hatvanas �vekben, hogy eg�szen finoman �s enyh�n
fogalmazzak. A reageni Amerik�ban pedig az ilyen "z�ld
rem�nyek" �jb�li kivir�gz�s�ra nem mutatkozik semmilyen
lehet�s�g. Nem besz�lve arr�l, hogy a konzervativiz�l�d�s,
amely az eg�sz amerikai �s nyugat-eur�pai t�rsadalmi
strukt�r�t �thatja, a hivatalos �s az ellenz�ki ifj�s�gi
kult�r�kat is jellemzi.

-- Az irodalom �s a zene tulajdonk�ppen szinkronban volt
egym�ssal az �tvenes �vekben.

-- L�nyeg�ben v�ve igen. Az viszont nyilv�nval�, hogy a
szakirodalomban err�l m�s, az eny�mt�l, de egym�st�l is
elt�r� �ll�spontok vannak forgalomban. (Nem v�letlen
azonban, hogy Presley hal�la olyan sokkot v�ltott ki
Amerik�ban �s Eur�p�ban, s az 1977 �ta k�sz�lt jobb-rosszabb
�letrajzai, amelyekb�l hozz�nk is el-eljut valami, olyan
hatalmas sikert arattak.) Teljesen egy�rtelmû hogy Presley
volt p�lyafut�sa elej�n a zenei jelk�pe a beatkult�ra els�
korszak�nak.

-- �r�ln�k, ha r�szletesebben kifejten� v�lem�ny�t a beat,
illetve a hippi l�zad�s tartalm�r�l, hib�ir�l �s er�nyeir�l.

-- A l�zad�snak tartalmilag az volt a legf�bb baja, hogy
csak a tagad�s gesztus�t �rv�nyes�tette. Ha az ember
gondosan elolvassa azt, amit a beat�r�k tanulm�nyaikban,
essz�ikben, jegyzeteikben �s napl�ikban nyilv�nosan vagy
mag�nhaszn�latra f�ljegyeztek, �s ugyanezt megteszi a
k�s�bbi hippiszemelv�nyekkel is, akkor teljesen egy�rtelmû
olvasat ad�dik: az �r�sokban a tagad�s szelleme uralkodik,
az adott t�rsadalmi strukt�r�nak, kultur�lis szerkezetnek,
int�zm�nyrendszernek, csal�d- �s iskolai normat�v�knak stb.
elvet�se. �s az infantilizmusig elmen� tagad�s azokban az
elk�pzel�sekben is testet �lt�tt, amelyek arra az esetre
sz�ltak, amikor -- p�ld�ul -- siker�lne f�lrobbantani az
�llami iskol�ztat�s rendszer�t.

Antonioni Zabriskie Pointja jut err�l az eszembe. Ezt a
filmet sokfel�l lehet b�r�lni. Kritikusai is �gy tartj�k
sz�mon, mint az olasz rendez� kev�sb� siker�lt alkot�s�t,
amelynek nem eg�szen hiteles az Amerika-k�pe. �n szeretem
ezt a filmet, �s biztos, hogy nagyon fontos az a h�res
utols� jelenet, ahol a film l�nyf�szerepl�je a k�pzelet�ben
t�bbsz�r is f�lrobbantja a tenger f�l� emelked� burzso�
palot�t. �s itt Antonioni valami l�nyegeset r�gz�tett,
maradand�an az akkori ifj�s�gi gondolkod�sm�db�l: a
tehetetlen, csak a tagad�sra �p�l�, robbantani akar�
vil�gn�zet v�gyk�pzet�t.

-- Gondolom, a beatek �s hippik ideol�gusai, szociol�gusai
nem a "l�gb�l" kapt�k el� terveiket, hanem eszmet�rt�neti
hagyom�nyokra is t�maszkodhattak.

-- Rengeteg eur�pai �s amerikai hagyom�nyb�l mer�tettek.
Nagyon �rz�kletesen meg lehet tal�lni a kapcsolatukat a XIX.
sz�zadi ut�pista szocialist�kkal, a francia Fourier-val �s
az angol Owennel. �rdekes -- p�ld�ul neotolsztoj�nus --
hagyom�nyok vannak az amerikai kult�r�ban, irodalomban is,
amelyek hatottak is r�juk.

Ha defini�lhat� �s�ket kellene megjel�ln�m, akkor mind a
beat, mind a hippik, mind az egy�b baloldali ifj�s�gi
szubkult�r�knak a rendk�v�l t�red�kes, soksz�nû �s
ellentmond�sos ideol�gi�j�b�l k�t vez�rsz�lamot emeln�k ki.
Egy id�ben k�zelebbit: ez a baloldali anarchizmus hangja, az
akt�v t�rsadalom- �s int�zm�nyelleness�g�. Ezen a vonalon
ak�r Bakunyinig is vissza lehet menni.

A t�volabbi hagyom�ny olyan�, aki tal�n k�zvetlen�l,
sz�vegszerûen nincs jelen a tanulm�nyokban, elm�lked�sekben,
b�r hat�sa l�pten-nyomon �rz�kelhet�: ez Rousseau �s
tan�t�sa. Vulg�risan �sszefoglalva azt mondhatn�m, hogy a
hagyom�ny l�nyege -- s innen ker�lt a hippi �s a beat
vil�gk�p�be a sok term�szeti ut�pia, a vil�gt�l val�
elvonul�s, de maga a hippikommuna is mint a term�szethez, az
ipari civiliz�ci�val szemben egy feudalizmus el�tti
�letform�hoz val� visszat�r�s k�s�rlete is -- a szervezett
t�rsadalomb�l val� visszal�p�s a t�rsadalom n�lk�li vil�gba.

-- Az irodalom, a zene �s nem utols�sorban ideol�gia, a
vil�gn�zet, szerintem, m�g t�bb forr�sb�l mer�tett. Az �r�k
egy r�sze -- gondolok itt arra, hogy Ginsberg zsid�, Corso
�s Ferlinghetti olasz sz�rmaz�s�, de a zen�szekn�l is
kimutathat�k hasonl� "eredetek", p�ld�ul Jimi Hendrix vagy a
n�ger el�ad�k eset�ben -- a pereml�t k�r�lm�nyei k�z�l
�rkezett be. Mennyire sz�m�t ez?

-- Ha valamivel maradand�v� tette mag�t a beatirodalom �s a
zene is, az a margin�lis l�tnek a legitimm� t�tele. S az,
hogy abb�l a hatalmas olvaszt�t�gelyb�l -- aminek Amerik�t
szok�s nevezni -- azokat a m�r �vsz�zada beolvasztott, de
m�g mindig nem a teljesjog�s�g birtok�ban lev� kisebbs�geket
-- a n�gers�get, a Puerto Ric�-iakat, a kelet-eur�pai
zsid�s�got, az olaszokat, a lengyeleket -- hozta be a
zen�ben �s az irodalomban egyar�nt a kommunik�ci� �s a
mûv�szet k�zpontj�ba; ez alapvet� fontoss�g� dolog.

De legal�bb annyira jelent�s volt, amit a beat �s a hippi a
t�rsadalmi �rtelemben vett marginalit�sra vonatkoz�an
megval�s�tott. Ez�ltal a szociol�giai �rtelemben vett
h�tr�nyos helyzetûeket -- ak�rmennyire is vulgariz�lt�k m�r
a cs�ves sz�t, ezt a magyar tal�lm�nyt, az�rt ez kitûn�en
haszn�lhat� kifejez�s; �gy azt is mondhatn�m, az �tvenes-
hatvanas �vek cs�ves r�tegeit, a New York-i slum- �s a
chicag�i nyomortelepek lak�it, a kaliforniai nagyv�rosok
tengerpartjain alv�kat �s ezek gyerekeit -- emelte be a
centrumba, a zen�ben �s az irodalomban is. Addig ezek a
mûv�szetek �s mûvel�ik tudom�st sem akartak venni ezekr�l a
margin�lis r�tegekr�l.

Ez a folyamat k�l�n�sen �rdekesen zajlott le egyn�mely
gazdag, de nem vezet� szerepet bet�lt� kapitalista
orsz�gban. Ha mi a beatr�l vagy a hippir�l besz�l�nk, akkor
vel�k egy�tt Amerik�ra gondolunk, ez�rt kevesen tudj�k azt,
hogy a hatvanas �vek v�g�n Hollandi�ban a pereml�tben �l�
"bentlak�kb�l" �s a j�vev�nyekb�l, az orsz�gba vet�d�
idegenekb�l, v�ndorokb�l hippi "csord�k" alakultak.
(Hasonl�an alakult a helyzet D�ni�ban �s Sv�dorsz�gban.)
Ezekben a kapitalista "mintaorsz�gokban", azt hinn� az
ember, hogy a sz� t�rsadalmi �rtelm�ben vett peremr�tegeket
nem tal�lunk. A hippik viszont bebizony�tott�k -- ez�rt is
�rvendtek meglehet�s n�pszerûs�gnek, k�l�n�sen Hollandi�ban
--, hogy vannak.

-- �n el�g gyakran egy�tt emlegeti a beatet �s a hippiket.
Ezek a mozgalmak egym�sb�l szervesen k�vetkeznek? Milyen
k�l�nbs�geket lehet k�z�tt�k tenni? �s miben hasonl�tanak
egym�sra?

-- K�nnyû �s neh�z is erre v�laszolni. K�nnyû az id�rendis�g
miatt. Amikor a beatmozgalom mint ifj�s�gi mozgalom "v�get
�rt", k�r�lbel�l abban az id�ben, a hatvanas �vek els�
fel�ben-k�zep�n j�tt el a hippik aranykor�nak kezdete.
K�nnyû megv�laszolni a k�rd�st a k�l�nbs�gek tekintet�ben
is, mert a k�t mozgalom j�l elk�l�n�thet� egym�st�l. A beat
szûk �rtelmis�gi mozgalom, a hippi viszont mindenkor
t�megmozgalom volt, �sszem�rhetetlen�l nagyobb l�tsz�mmal �s
b�zissal, mint amivel valaha is rendelkezett a beat.

Alapvet� k�l�nbs�g, hogy a beat irodalmat �s zen�t
teremtett, a hippi pedig k�vetend� t�rsadalmi magatart�st.
Irodalmat semmik�ppen, a sz� eszt�tikai, legf�ljebb a
dokument�ris �rtelm�ben. Nincs hippi l�ra, nincs hippi
reg�ny. (Olyan reg�nyek sz�lettek �s olvashat�k Amerik�ban
�s Magyarorsz�gon is, amelyeket k�v�l�ll�k �rtak. De hippi
szerz� �ltal �rt, jelent�keny hippi reg�ny nem l�tezik.)
Ugyan�gy, legjobb tudom�som szerint, hippi zene sincs.

-- Engedje meg, hogy k�zbesz�ljak. A legjelent�sebb hippi-
centrum, a Haight-Ashbury olyan kitûn� -- �s k�s�bb h�ress�
v�l� -- egy�tteseket tudhatott a mag��nak, mint a
Quicksilver Messenger Service vagy a Jefferson Airplane.
Ezek sem hippi zen�t j�tsz� hippi zenekarok?

-- Hippik �ltal mûvelt, de nem hippi zen�r�l van sz�, mert
zenei anyagukban nem adtak radik�lisan �jat, a "klasszikus"
beathez k�pest. Ez az egyik r�sze a dolognak.

A m�sik, �s ezt tartom fontosabbnak: a hippi mint mozgalom
annak a jegy�ben indult -- �s aranykor�ban, de buk�s�ban is
ez maradt a kitûz�tt, megval�s�tand� c�lja --, hogy a
t�rsadalmon k�v�l kell l�trehozni egy ellent�rsadalmat. Azok
a zenekarok viszont, amelyeket eml�tett, m�giscsak profik
lettek. Ha megmaradtak volna igazi hippi zenekarnak, akkor
sohasem lett volna szabad p�diumra l�pni�k, egy szûkebb-
t�gabb hippi k�z�ss�g h�zi zen�szeik�nt kellett volna
mindv�gig mûk�dni�k.

Az eg�sz hippi mozgalom abban hordozta �nellentmond�s�t,
hogy noha kategorikusan tagadott mindenfajta legalit�st �s
maga volt a nagy illegalit�s, m�gis mindazok, akik �gy vagy
�gy beleker�ltek a k�zismert szem�lyis�gek k�r�be -- ma m�r
lexikonokban szerepelnek, filmeken l�that�k �s albumok
sokas�g�r�l hallhat�k --, azoknak be kellett integr�l�dniuk
az establishment szerkezet�be.

Hadd hozzak ennek meg�rt�s�re egy eg�szen k�zenfekv� p�ld�t!
Andy Warhol, a filmrendez� �s pop-fest� -- aki nem volt
ugyan hippi, de igen reprezentat�v alakja a hatvanas-
hetvenes �vek ifj�s�gi kult�r�j�nak -- l�tv�nyos m�don
kinyilv�n�totta, hogy az�rt kezd el filmeket forgatni,
rendezni, mert gyûl�li azt a hollywoodi -- �s nem
kiz�r�lagosan Hollywoodra jellemz� -- sziszt�m�t, amelyben a
filmeket az �llam �s a nagyv�llalkoz�k csin�ltatj�k. Warhol
a maga pop-fest�szet�nek produktumait kezdetekben
pincegal�ri�kban mutatta be, az avantgarde filmjeit sem a
rendes mozih�l�zatban vet�tette. De a kult�ra�zletnek nem
�llhatott ellen: mûvei kiker�ltek a nagy ki�ll�t�termek
falaira, filmjei is beker�ltek a forgalmaz�ssal �zleti
�rdekb�l foglalkoz�k h�l�zat�ba. Abban a pillanatban -- s
itt van a hatvanas �vekbeli ifj�s�gi ellenkult�ra elm�lete
�s gyakorlata k�z�tt az �les ellentmond�s --, amikor valami
val�di �rt�k sz�letett, m�rmint eszt�tikai �rtelemben, az
m�r nem maradhatott meg a f�ld alatt, a nyilv�noss�g el�
ker�lt menthetetlen�l.

-- A zene milyen szerepet j�tszhatott m�g a hippi ideol�gia
�s �letm�d m�sok fel� val� k�zvet�t�s�ben, terjeszt�s�ben?

-- A hippi �letm�d egyik alapvet� tartoz�ka volt a git�r.
Nincs a szem�nk el�tt olyan kommunafelv�tel, ahol git�r ne
l�tsz�dna a nyakba vagy olykor a szoba -- szoba? --, a k�gli
fal�ra akasztva. A zene -- �s itt m�r l�pj�nk t�l a git�ron,
hiszen amit mondok, az mindenfajta muzsik�ra vonatkozik -- a
hippi �letforma egyik legfontosabb �sszetev�je. Legal�bb
annyira, mint a nem monog�m szerelmi �s szexu�lis �let. Vagy
mint a k�l�nf�le hallucinog�nek, k�b�t�szerek �s drogok
haszn�lata.

A hippi mentalit�sban ez �gy fogalmaz�dott meg, hogy az
�rzelmi elemek fontosabbak az �rtelmiekn�l. Ha az ember egy
hippi sz�veget forgat, abban mindig olvashatja, hogy a hideg
�sz kevesebbet �r, mint a forr� �rzelem. A zene pedig
emocion�lis mûv�szet, �nkifejez�si forma. Az a sz�ntelen
muzsikasz�, ami a hippi �let�t bet�lt�tte, az egyik
meghat�roz�ja volt a k�z�sen gondolkod�, �rz� �s cselekv�
�letform�nak, aminek kialak�t�s�ra sikerrel t�rekedtek. Azt
is meg kell mondanom, hogy a zene tal�n a legfontosabb
�sszek�t� kapocs volt a hippik�z�ss�g, a kommuna tagjai
k�z�tt. Fontosabb kommunik�ci�s eszk�z, mint az emberi sz�.
Mert azt is tudnunk kell, hogy amik�ppen az egyik oldalon a
hideg �sz van, a m�sikon a forr� �rzelem, �gy a hippi
mentalit�sban a besz�d mint kommunik�ci�s kapcsolat al� van
rendelve annak, amit a szavak n�lk�li zene �s szeretkez�s,
vagy az ugyancsak szavak n�lk�li, de mindenk�ppen k�z�s
drogr�v�let kifejezni k�pes.

-- Mi tette vonz�v� a hippizmust a nyugati fiatals�g
szem�ben?

-- A hippik �j alternat�v�t k�n�ltak. Azokat a fiatalokat
�ll�tva ezzel v�lasz�t el�, akik azt tanult�k az iskol�ban
�s otthon is, hogy az ap�k hagyom�nyait folytatni kell.
Vagyis a tisztess�gesen megkeresett �s hasznos�tott t�k�hez
m�g egy kis �rt�kt�bbletet kell hozz�tenni, lehet�leg
nagyobb �s modernebb kocsival �s t�bb szob�t sz�ml�l� kertes
h�zzal kell rendelkezni, mint ami az ap�nak volt. �s
lehet�leg a hivatalban, a bankban, a t�rsadalmi
hierarchi�ban egy l�pcs�fokkal feljebb kell m�szni: ez h�t
az a mentalit�s, ami ellen megindult a l�zad�s.

Amikor mi hippi (�s beat) mozgalomr�l, kult�r�r�l besz�l�nk,
akkor -- mint m�r mondtam -- els�sorban Amerik�ra kell
gondolnunk, hiszen itt volt e mozgalmak magja, k�zpontja, �s
az amerikai mozgalomb�l modellezhet� a t�bbi mozgalom is.
Ez�rt, hogy vil�gosabb legyen a k�p, elmondan�m, hogy
Amerik�ban az alap�t� aty�k �r�ks�ge �ta van egy bûv�s
r�vid�t�s, a legamerikaibb hagyom�nyok k�zkeletû r�vid�t�se:
a W.A.S.P. (White Anglo-Saxon Protestant, vagyis Feh�r
Angolsz�sz Protest�ns.) Ez a W.A.S.P. �ltal k�pviselt
normarendszer valami olyanf�le regul�tork�nt mûk�dik
Amerik�ban, mint M�zes k�t�bla�r�s�nak korszak�ban a
t�zparancsolat.

Nos, a W.A.S.P. szab�lyai ellen l�zadtak k�t hull�mban a
fiatalok, az ifj�s�gi mozgalmak. Se feh�rek nem akartak
lenni -- ez a r�sztvev�k etnol�giai hovatartoz�sa
k�vetkezt�ben am�gy sem lett volna lehets�ges --, se
angolsz�szok, se protest�nsok. A W.A.S.P. hagyom�nyai v�ltak
abszurdd�, nevets�gess�, gyûl�letess�, megtagadni �s elvetni
val�v�. Mindezt az�rt mondtam el, mert a mai fiatalok
k�r�ben Amerik�ban �jb�l szil�rd k�vetend� norm�k a W.A.S.P.
trad�ci�i.

-- Tal�n ez�rt ny�ltak a hippik, a k�s�bb a rockzen�re is
hat�ssal b�r� -- el�g, ha csak George Harrison My sweet
lordj�ra gondolunk -- misztikus, keleti vall�sokhoz,
filoz�fi�khoz �s a k�b�t�szerekhez.

-- Azt hiszem, a kapcsol�d�sok el�gg� logikusak. Induljunk
ki egy statisztikai t�nyb�l. A jelenkori Amerika
lakoss�g�nak -- vall�si szempontb�l n�zve -- d�nt� t�bbs�ge
protest�ns (k�lvinista, baptista, metodista, luther�nus).
M�rpedig a protestantizmus -- t�rt�nelmi tapasztalat --
legal�bb olyan dogmatikus tud lenni, mint a katolikus
vall�s. E dogmatikuss�g ellenhat�sak�nt �s ellenszer��l a
keleti vall�sok �s filoz�fi�k (buddhizmus, zen, indiai
filoz�fi�k) j�ttek divatba. Vaskos egyetemi disszert�ci�k
sz�lettek Amerik�ban azokr�l a k�l�nf�le vall�si
ir�nyzatokr�l, mozgalmakr�l, filoz�fiai n�zetrendszerekr�l,
amelyek a beat �s a hippi vil�gk�pbe keveredve
megtal�lhat�k.

A l�nyeg az, hogy ezek a filoz�fi�k, vall�sok term�szetesen
nem racion�lisak. (Gondoljunk arra, amit az el�bbiekben
pr�b�ltam v�zolni: a beat �s a hippi mentalit�s szigor�an
antiracion�lis.) Teljesen nyilv�nval�, hogy a misztikus
ideol�gi�k ugyanolyan p�tszerk�nt funkcion�ltak, ahogy a
hippi mozgalom cs�cs�n a k�l�nb�z� drogok, k�b�t�szerek,
"�l�k�n" az LSD haszn�lat�val. A misztikus t�vol-keleti
ideol�gi�k, vall�sok �s a k�b�t�szerek �pp�gy szerves r�szei
a hippi ellenideol�gi�nak, mint a zene vagy a polig�m
szerelmi �let.

-- �gy l�tom, a hippi "harc�nak" egyik "fegyverneme " a rock
volt. Hiszen az aranykor egybeesik a hippizmus h�d�t�
�tj�val �s -- t�bbek k�z�tt -- a Beatles �s a Rolling Stones
"beh�dol�s�val", a pszichedelikus sz�nek elterjed�s�vel. Ez
a k�zvet�t�s vonala, vagy csup�n a rockban am�gy is szok�sos
kommercializ�l�d�s indult meg?

-- Azt hiszem, hogy is-is. A tudatos hippi soha semmit sem
akart terjeszteni. �ppen att�l volt hippi, hogy -- l�v�n egy
passz�v mozgalom r�sztvev�je -- lemondott az akt�v
cselekedetek sz�nd�k�r�l. Ha m�gis vir�got vett a kez�be,
nem az�rt tette, hogy m�sokat is r�b�rjon, hogy k�vess�k,
hanem mert kedvelte a vir�got, �s a vir�g nagyon j�
szimb�lum volt a hippi vil�gk�p, vil�gfelfog�s kifejez�s�re.
(M�s k�rd�s, hogy az�rt is tartotta a kez�ben a vir�got,
vagy tette ki a kalyib�ja fal�ra, hogy min�l t�bben vegyenek
r�la p�ld�t.)

A pszichedelikus sz�nez�si mint�kkal kezdetben a Kalifornia
k�l�nb�z� sivatagos t�jain "kivirult" hippi kommun�k tagjai
dekor�lt�k ki kalyib�ikat, ruh�zatukat �s arcukat. Ezzel
szint�n nem az volt a sz�nd�kuk, hogy azt a tan�csi
dolgoz�t, aki id�nk�nt megjelent ellen�rizni, hogy
betartj�k-e az alapvet� k�zeg�szs�g�gyi rendszab�lyokat,
err�l meggy�zz�k. Vagy �ppen elriassz�k. Egyszerûen tetszett
nekik a sz�nkavalk�d. S -- megint csak nem az akt�v r�hat�s
�rtelm�ben -- p�ld�t akartak mutatni embert�rsaknak.

Egy�bk�nt ak�rhonn�t indulunk ki, mindig oda jutunk el, hogy
akarva nem akarva ezek a t�rsadalomellenes, f�ld alatti
mozgalmak nem tudtak ellen�llni a kommercializ�l�d�snak, a
kult�ripar nyom�s�nak. Abban a pillanatban, amikor divat
lett a nem hippi fiatals�g k�r�ben is, hogy az aut�kat
pszichedelikus sz�nekkel fess�k be, �s amikor nem egy, a
kommun�ban zen�l� amat�r t�rsas�g, hanem nagy, hivat�sos
egy�ttesek jelentek meg a hippik szerel�s�ben, v�get �rt a
t�rsadalmonk�v�lis�g.

J� p�lda a t�rsadalomba vonul�s �rz�keltet�s�re a tal�n
legdemonstrat�vabb, legeml�kezetesebb hippi megmozdul�s, a
woodstocki fesztiv�l. Hogy milyen volt ez a hatalmas, t�bb
napig tart�, emberek t�zezreit megmozgat�, rengeteg zenekart
f�lvonultat� n�p�nnep�ly, azt a Woodstock c�mû filmb�l
tudhatjuk. Amikor a woodstocki t�meg�lm�nyr�l film k�sz�lt,
ezt a mûvet pedig a legalit�s, a hivat�sos forgalmaz�s
keretei k�z�tt lehetett megn�zni, akkor m�r integr�lva volt
a t�rsadalomba.

-- L�tezhet-e egy�ltal�n ilyen felt�telek k�zt h�rhol
underground mozgalom?

-- Tekintetbe v�ve, hogy milyen t�pus� szervezett t�rsadalmi
keretek k�z�tt �lnek az emberek a huszadik sz�zad v�g�hez
k�zeledve nyugaton �s keleten, a kapitalista �s szocialista
�llamokban egyar�nt, �n igen szkeptikus vagyok az
underground mozgalmakkal kapcsolatban. �s most csak a
mûv�szetiekr�l besz�lek, a politikaiakat nem eml�tem.

Valami sz�ks�gk�ppeni �nellentmond�s �szlelhet� a l�t�kben.
B�r hat�konys�gukat tekintve lehetnek kiv�telek. Ha teszem
f�l, egy hippi k�z�ss�g kivonult a sivatagba -- mint ahogy
erre sz�mtalan p�lda volt Amerik�ban --, �s ott �gy �lt le
egy esztend�t, hogy a szomsz�dos v�rosba csak akkor dugta be
a fej�t valamelyik tag, ha az egyik kisgyereknek orvoss�got
kellett hoznia, akkor ez a k�z�ss�g t�rsadalmon k�v�l
maradhatott (felt�telezem, hogy csak id�legesen). Amint a
kommun�ban valami t�rt�nt, valami jelent�sebb esem�ny, akkor
azonnal megjelentek a rend�rs�g emberei vagy a filmesek. Nem
v�letlen, hogy �rintetlens�g�kben csak a jelent�ktelen hippi
kommun�k tudtak megmaradni. Mert a t�rsadalom, k�l�n�sen
Amerik�ban, kitanult �s ravasz, megvannak az eszk�zei arra,
hogy ha kell, f�lsz�molja a "bels�" emigr�ci�t. Az emigr�ci�
egy lehet�s�ge az�rt nyitva maradt, adva volt: az �nk�nt
v�llalt vagy a k�b�t�szerek r�v�let�ben �rkez� hal�l. De ez
v�gletes alternat�va.

-- �gy lett m�rt�r (?) Janis Joplin �s Jimi Hendrix.
Tekinthet�k ilyen m�don �k a hippi mozgalom "saj�t
halottainak"?

-- �n nem mern�m Hendrixet �s Joplint a hippikkel egy sorban
eml�teni. Mindkett� els�rang� professzionista mûv�sz, aki
rengeteg p�nzt keresett, aki Amerik�t�l Gr�nlandig mindenhol
szerepelt a k�pes �js�gok has�bjain, �s akinek mag�n�let�r�l
maga meg �n, itt Pesten is el�g sokat tudhatunk; teh�t, ha
valaki ezen a szinten �li az �let�t �s val�s�tja meg
�nmag�t, mûv�szi elk�pzel�seit, akkor annak semmi k�ze nem
lehet -- l�nyegileg -- egy olyan mozgalomhoz, mint a
hippik�.

-- De h�t Joplint csak k�s�bb saj�t�totta ki a
sz�rakoztat�ipar. Eredetileg � egy val�di hippi zenekar, a
Big Brother and The Holding Company �nekesn�je volt. Hogy
azt�n mi t�rt�nt vele, hogyan form�lta �t a siker �s a
"szerkezet", efel�l m�r nem lehet �t egy�rtelmûen meg�t�lni.
Szerintem legal�bb olyan fontos az "eredet".

-- Mondok egy teljesen vulg�ris p�ld�t, p�ld�zatot. Egy kis
cs�vi l�ny �csorog lent az Emke alulj�r�ban, �s sz�vja a
cigarett�j�t. Mondjuk hogy j� a hangja, mert m�g nem
doh�nyzik olyan r�g�ta, hogy t�nkretette volna. Mondjuk,
hogy ez a kisl�ny hamarosan �sszeker�l egy punk zenekarral
�s f�ll�p vel�k egy kib�relt ist�ll�ban, valahol Pest
k�rny�k�n. Tegy�k f�l ism�telten, hogy igaz�n j� a hangja �s
mint el�ad� sem utols�. K�tszer-h�romszor szerepel a
t�rsaival, �s m�r h�re is megy a dolognak.

Meghallja ezt X �r is a V�r�smarty t�r 1-b�l. Tegy�k f�l azt
is, hogy X �r m�g �rt is annak meg�t�l�s�hez, hogy kinek
milyen a hangja. X �r teh�t a "f�les" ut�n elmegy a
punkzenekar koncertj�re a pajt�ba �s meg�llap�tja, hogy
�nekesn�nk t�nyleg j� �nekhanggal van meg�ldva. Ez�rt a
program v�g�n megv�rja a kis cs�ves le�nyz�t, �s azt mondja
neki: Ide figyelj, te kis szutykos, te itt ingyen �nekelsz.
Nem volna kedved ink�bb a Grapefruit zenekarban �nekelni?
Kereshetn�l h�romsz�z forintot est�nk�nt. Erre az aj�nlatra
a kisl�ny vagy azt feleli, hogy: nem, mert �n igazi punk
vagyok, itt maradok. Vagy elmegy p�nzt keresni. (Van persze
harmadik megold�s is: X urat a l�ny lovagjai visszakergetik
a V�r�smarty t�rre.)

Az esetek nyolcvan sz�zal�k�ban ez a kisl�ny el�bb vagy
ut�bb beadja a derek�t. �s aki ma itt risz�lja a mosdatlan
fenek�t az alulj�r�ban �s j� az �nekhangja, az egy �v, k�t
�v, de lehet, hogy hat h�nap m�lva a pajt�ban �nekel
punkn�t�kat. �s �jabb p�r �v vagy h�nap eltelt�vel ott van
imm�ron valamelyik profi band�ban. �m ekkor, ha punksz�mokat
�nekel is, punkszerel�sben l�p is f�l, � m�r professzionista
magyar (punk)pop �nekesn�. �s ebben a vonatkoz�sban az
�gegyadta vil�gon semmi k�l�nbs�g sincsen az amerikai �s a
magyar mechanizmus k�z�tt. Ahogy nincs alapvet� elt�r�s a
kis szutykos �s Janis Joplin karrierj�nek indul�sa, a
kezdeti l�p�sek, a kibontakoz�s �tja k�z�tt. Kezdhetett
Joplin ak�rmilyen hippi zenekarban, vil�gszt�r lett.

Az�rt is mondtam el ezt a t�rt�netet a k�pzeletbeli magyar
punk le�nyr�l, hogy l�ssuk, mennyire m�s, ahogyan valaki
kezdi a karrierj�t, f�lfel� kapaszkodik, valamint az, hogyan
nyeri el v�gleges "szerep�t" a t�rsadalom szerkezet�ben, a
kult�ra�zletben. Ez a kult�ra�zlet �s -ipar m�dszertana,
manipul�ci�s technik�ja �s sziszt�m�ja kifinomults�ga
folyt�n mindenkit mag�ba tud integr�lni. Akit rekl�mozott
szt�rr� tesznek, annak sz�ks�gk�ppen nem lehet k�ze az
ellenz�ki ifj�s�gi kult�r�khoz.

Ezt, a magyar helyzetre vonatkoztatva, ism�t csak egy
p�ld�val szeretn�m megvil�g�tani. Az a v�lem�nyem -- �s
ezzel nem hiszem, hogy egyed�l �lln�k --, hogy b�rmekkora a
zenei-m�dszerbeli �s st�lusbeli k�l�nbs�g a Neoton Fam�lia
�s a Beatrice k�z�tt, abban a pillanatban, amikor a Beatrice
ugyanazokon a sz�npadokon (valamely rendez� szerv rendezte
koncerten) l�p f�l, mint a Neoton, a k�t zenekar st�tusa
k�z�tt nincs tov�bb elt�r�s. A Beatrice nem v�llalhatja egy
margin�lis r�teg egy�ttes�nek a szerep�t. (Az�rt a sz�vegek
�s a zene k�z�tt -- ha a k�t egy�ttes programj�t
�sszehasonl�tom -- �ri�si a differencia. �s az is
nyilv�nval�, hogy az egyik egy�ttest�l mit jelent, ha a
Santa Mari�t hallom, s mit, ha a m�sikt�l a S�nta M�ri�t.)

-- Az �rtelmis�giek az elemz�sen, a meg�rt�s �s az
el�rejelz�s gesztus�n t�l hogyan reag�ltak a rockra? Hogyan
�rt�kelt�k? Mûv�szetnek tekintett�k?

 -- Amerik�ban nem t�rt�nt ez m�sk�nt -- csak �vekkel el�bb
--, mint szerte a vil�gon, �gy Magyarorsz�gon is: a rockzene
be�p�lt az �let�nkbe, a fels�fok� �rtelmis�g�be is. S itt
nem azt hangs�lyozn�m, hogy egy USA-beli vagy itthoni
egyetemi tan�r a kem�ny rockot vagy a l�gy diszk�t szereti-e
jobban. Mindenesetre itt is, ott is elfogadja, hogy ezek a
zen�k l�teznek. Szemben a hatvanas �vek element�ris erejû
tiltakoz�saival, a k�zv�lem�ny el�t�l� v�lem�ny�vel. Utaltam
m�r Kov�cs Andr�s filmj�re, a val�s�gban is eltorzultak az
arcok, ahogy a v�sznon is l�that� volt, amikor a hossz� haj�
zen�szek �s term�szetesen a k�z�ns�g�k sz�ba ker�lt. Ehhez
az �llapothoz k�pest minden vonatkoz�sban -- f�ggetlen�l,
hogy manipul�lva-e vagy sem, hogy milyen (�llami)
kompromisszumok eredm�nyek�ppen -- az, amit popkult�r�nak, s
amit ezen bel�l popzen�nek nevez�nk, v�g�rv�nyesen csat�t
nyert.

-- Mint mûv�szet?

-- Ezt m�r t�bbsz�r k�rdezte t�lem. Illik h�t v�laszolnom.
Az �n felfog�som szerint mûv�szetk�nt. Nem hinn�m, hogy
szents�gt�r� ez a v�lem�nyem. A sz� szociol�giai �rtelm�ben
a popzene ugyan�gy mûv�szet, mint Bach vagy Mozart
muzsik�ja. Ebben az �rtelemben a rock k�ts�gk�v�l mûv�szet.
Ha azonban laikus l�temre megpr�b�lok eszt�tikailag is
vizsg�l�dni, akkor m�r azt kell mondanom, hogy a Beatles, a
Rolling Stones vagy az Ill�s legjobb dalai a mûv�szet
benyom�s�t keltik. Nem v�letlen, hogy a zeneeszt�t�k �s -
t�rt�n�szek �gy v�zolj�k f�l az �jkori zenet�rt�netet, hogy
annak egyik v�gpontj�t a hatvanas-hetvenes �vekben a
neoavantgarde zene k�pvisel�i (Cage, Jeney, Penderecki)
k�pezik, a m�sikat pedig a beat- �s a rockzene -- uram
bocs�' -- klasszikusai. S abban nekem is nagyon hat�rozott a
v�lem�nyem, hogy a pop- �s rockzen�t a legmagasabb szintj�n
nem szabad �res, alkalmazott, kv�zi-mûv�szetnek tekinteni,
hanem val�di mûv�szetk�nt illik kezelni.

Gy�rf�s P�ter