Jegyzetek a Network-ben �raml� mûv�szeti anyag
m�zeumi kezel�s�nek a probl�m�ir�l

Nem az �n nemzed�kem �gye volt, de az�rt az idõsebb koroszt�ly is j�l eml�kezhet r�, hogy milyen hatalmas visszhangot keltett az a pop-zenei fesztiv�l, amit az Egyes�lt �llamok-beli Woodstock-ban rendeztek 1969-ben. Annyian t�boroztak le a t�bb napig tart� koncertsorozat hallgat�s�ra, hogy semmilyen m�dia nem tudta kamer�j�val a t�meget k�pbe fogni. A Woodstock ma m�r klasszikus esem�nynek sz�m�t, �s a tanul�ifj�s�g szem�ben bizony�ra nagyobb a fontoss�ga, mint p�ld�ul a peloponn�szoszi h�bor�nak. Sõt, ez a fantasztikus t�megeket megmozgat� esem�ny iskol�t csin�lt, hiszen t�bb mint harminc �v m�lt�n sem csitult el a Woodstockhoz hasonl� fesztiv�lok zaja. Hogy Woodstockkal val�ban az �letforma-forradalom, �s a m�di�t megh�d�t� t�megkult�ra, valamint a v�ls�gos helyzetbe ker�lt magaskult�ra egym�sra tal�l�s�nak (vagy legal�bb is k�nyszerû frigy�nek) �j korszaka kezdõd�tt el, azt j� ideje m�r sokfel� megfigyelhett�k, hiszen a k�pzõmûv�szet �s bizonyos fajta irodalmi megnyilatkoz�sok popul�risabb mûfajaiban is r�g�ta ismert a mûv�szek �s a k�z�ns�g k�zti hat�rvonal elmos�d�sa, �s ezzel egy�tt a r�gi �rtelemben vett mûv�szi kvalit�s fontoss�g�nak a hanyatl�sa is - ezt a kvalit�st napjainkban m�s er�nyekkel szok�s behelyettes�teni. Ezek k�z�tt a ,,m�sfajta" hat�konys�ggal b�r� mutat�k k�z�tt az egyik legfontosabb a nagy sz�mok szerepe. Szinte kultikus tisztelet veszi k�r�l azokat az esem�nyeket, amik minden eddigin�l nagyobb t�megeket k�pesek mozg�sba hozni. * Ha visszatekint�nk a Woodstock k�r�li esztendõkre, akkor �gy tal�ljuk, hogy m�r a hatvanas �vek v�g�tõl megfigyelhetõ volt az a tendencia, ami a k�pzõmûv�szetben is egyre domin�l�bb� tette a nagy sz�mok kultusz�t. Ez tal�n azzal kezdõd�tt, hogy az egyes mûveken bel�l is sok-sok p�ld�nyban ism�tlõdtek meg a mot�vumok, �s ez a kvantitat�v nyom�s, amiben mindig volt egy adag a plak�tok szuggeszt�v erej�bõl is, m�r �nmag�ban is k�pes volt p�tolni a hagyom�nyos �rtelemben vett kvalit�st. Tal�n Arman anyag- �s t�rgy-akkumul�ci�i voltak az elsõ ilyen mûalkot�sok: egy rozsd�s f�rdõszoba-kanna csak hullad�k, egy tucatnyi ugyanebbõl a t�rgyb�l - k�l�n�sen egy akv�riumszerû �vegkont�nerbe szor�tva - viszont m�r �rdekes hat�s� kompoz�ci�. Warhol legsz�vesebben v�gtelen mennyis�gben nyomta volna egym�s mell� az egydoll�ros bankjegyek szitanyomat k�p�t, de hasonl�k�ppen j�rt el Marilyn Monroe-val vagy a kiv�gz�sekhez haszn�lt villanysz�kkel is (l�tjuk a tendenci�t: a mûv�szet t�rgyi jelent�se k�z�mb�ss� v�lik a mennyis�gi mutat�k mellett. Ha el�g sok van belõle, akkor m�r a villanysz�k is ugyan�gy euf�rikus hangulatba hozhatja a n�zõt, mint a tucatsz�mra leh�zott Marilyn Monroe nyomat). Az �j trend hamarosan megteremtette a maga saj�tos kifejez�si form�it, azokat a mûfajokat, amikben a nagy t�meg, a sz�moss�g szerepe fontosabbnak tûnt, mint a r�szletekben elm�ly�lt munka, valamint vil�gra seg�tette azokat a mûv�szeti mozgalmakat is, amelyek kedveztek az olyan t�rekv�seknek, amik egym�sba most�k, �s sz�tv�laszthatatlan t�megg� gy�rt�k az alkot�mûv�szek �s k�z�ns�g�k t�bor�t. L�ssuk õket: Woodstockkal szinte egyidejûleg, m�g 1969-ben a m�ncheni Thomas Nigg feltette a k�rd�st: mi baj t�rt�nhet abb�l, ha olyan foly�iratszerû kiadv�nyt szerkeszt�nk, amiben (csak a terjedelmet megadva: ez egy, esetleg k�t oldal lehet) minden be�rkezõ vizu�lis vagy sz�veges k�ldem�nyt lek�zl�nk. Semmi! - volt a v�lasz, sõt Thomas Nigg meg volt gyõzõdve r�la, hogy egy ilyen k�s�rletbõl csak valami nagyszerû dolog sz�lethet. �gy indult �tj�ra az Omnibus News c�mû foly�irat1, az az aut�buszhoz hasonl� kiadv�ny, amibe mindenki besz�llhatott, - �s aminek m�sodik sz�ma csak az�rt nem jelent meg, mert addigra m�r annyi k�zlem�ny �rkezett, hogy lehetetlen lett volna k�tetbe foglalni õket. Az Omnibus News-t meg�lte a saj�t sikere, de egy �vvel k�sõbb egy amerikai vizu�lis k�ltõ, RICHARD KOSTELANETZ m�gis megism�telte a k�s�rletet. Foly�irat�t Assembling-nek nevezte el2 (a kialakult konvenci�k szerint: assamblage = t�rgyi elemek egybefog�sa, assembling = hasonl� elj�r�s, de mûv�szeti publik�ci�k form�j�ban). A szerzõket arra k�rte, hogy egy vagy k�t oldalnyi k�zlem�nyeiket ezres p�ld�nysz�mban k�sz�ts�k el, sõt, k�sõbb az a szok�s is kialakult, hogy ha lehets�ges, legyen a bek�ld�tt oldalakon n�mi nyoma a k�zi munk�nak is (pecs�tel�s, collage-felragaszt�s, ut�lagos sz�nez�s, sz�moz�s, al��r�s, stb.). Igaz, a belõl�k �ssze�llt k�tetek sz�vder�tõ tarkas�g�t �s vonz� �zeket sejtetõ sal�ta-jelleg�t m�r egyed�l az a k�r�lm�ny is j�l biztos�thatta, hogy a be�rkezõ munk�k mind m�s-�s-m�s pap�ron �s m�s-�s-m�s technik�val (de mindig letter form�tumban, vagyis k�zel A/4-es m�retben) k�sz�ltek. Kostelanetz Assemblingje lett azt�n a mûv�szeti publik�l�s Woodstockja, egy tucat sz�ma jelent meg, �s elõk�pe lett mindazoknak a k�sõbbi kiadv�nyoknak, amikben a mûv�szektõl/szerzõktõl be�rkezõ eredeti (illetve majdnem-eredeti) lapokat fûzt�k �ssze k�tett�. Ezek a k�sõbbi assemblingek a legk�l�nb�zõbb c�mmel jelentek meg, sokszor k�vettek valamilyen tematikus megk�t�st is, amit az alc�m szokott el�rulni, �s igen k�l�nb�zõ, azaz 25-tõl 100-ig vagy 200-ig terjedõ p�ld�nysz�mban k�sz�ltek (a kisebb p�ld�nysz�m� assemblingek lehetõv� tett�k a val�ban eredeti mûnek tekinthetõ k�zlem�nyek publik�l�s�t - a kev�s p�ld�ny ugyanakkor igencsak lecs�kkenthette a kiadv�ny �tõerej�t. Az optim�lis p�ld�nysz�m a 80-100 k�r�li k�r�l �llt be). Lehet a nagy sz�mok kultusz�ra eg�sz ki�ll�t�sokat vagy mûkereskedelmi v�llalkoz�sokat is h�zni? 1970-bõl van az elsõ adatunk arra, hogy ezt is megpr�b�lt�k. A k�lni mûv�szeti v�s�r (aminek a mai form�ja Art Cologne n�ven a vil�g legnagyobb ilyen jellegû rendezv�nye) mindig is a be�rkezett gal�ri�k �gye volt, de �ppen ez�rt kih�v�st jelentett a k�pzõmûv�szet prolet�rjai sz�m�ra, akik el is �rt�k azt, hogy az illet�kesek 1970-ben �letre h�vj�k a Neumarkt der K�nste (A mûv�szetek �j-piaca) nevû p�rhuzamos rendezv�nyt, ahol s�trakban vagy piaci standokhoz hasonl� �rus�t� helyeken minden alkot� (sz�nd�kosan ker�l�m a mûv�sz sz�t) azt k�n�lhatta, amije �ppen volt3. A k�vetkezõ �vben, 1971-ben M�nchenben is megism�telt�k a k�s�rletet Kunstzone4 n�vvel (az�rt volt z�na, mert szinte egy eg�sz v�rosr�szt foglalt el a v�s�r). Erre az alkalomra az elõre bejelentkezõ r�sztvevõk egy-egy oldalnyi katal�gus-anyagot is bek�ldhettek n�gyezer (!) p�ld�nyban, amit azt�n a rendezõk �gy k�t�ttek k�nyvv�, hogy a lapokb�l egy assembling-szerû kiadv�ny �lljon �ssze. �gy n�zett ki, hogy az eg�sz ellen-mûv�szeti-v�s�r, mint modell, felfut majd, hiszen megoldhat�nak l�tszik -, menet k�zben azonban m�gis egyre nyugtalan�t�bb h�rek �rkeztek arr�l, hogy a Mûv�szet-Produk�l�k Szabad V�s�ra (ahogy hivatalosan nevezt�k) csak abban k�l�nb�zik a bolhapiacokt�l vagy a szabadt�ri antikvit�s-v�s�rokt�l, hogy rosszabb azokn�l. A k�s�rletnek �gy h�t m�gsem lett eml�t�sre m�lt� folytat�sa -, Woodstock �s a mûkereskedelem nem tal�ltak egym�sra. Mi volt a hiba? M�r Woodstock p�ldaszerû elõk�sz�t�se �s lebonyol�t�sa is arr�l �rulkodott, hogy siker csak akkor v�rhat� el, ha a rendezv�nyeknek �nnep jelleg�k van, ugyanakkor azonban bizonyos megk�t�sek �s alapszab�lyok szerint ker�l mozgat�sra a mûv�szet. Ilyen fesztiv�l-szerû nagy dob�sokra, vagy a kitaposott utakat megker�lõ, �s �j megold�sokat keresõ pr�b�lkoz�sokra k�l�n�sen ott sz�letett ig�ny, ahol a kult�ra k�l�nben hi�ny-cikk volt, vagy pedig - mert ez is elõfordult - a tiltott javak list�j�ra ker�lt. Az elsõ esetre a kanadai erdõs�gek k�zt elsz�rt, �s egym�st�l irdatlan messzis�gben fekvõ telep�l�sek vil�ga, a grizzly-medv�k haz�ja adhatott alkalmat (itt jegyzem meg, hogy a R�vai Nagy Lexikon szerint a grizzly magyar megfelelõje ,,rettentõ medve", ami azt sugallja, hogy j� nyomon j�runk), a m�sik esetre, a kult�ra hat�s�gi korl�toz�s�ra pedig a hatvanas-hetvenes �vek diktat�r�iban, �gy sz�mos latin-amerikai orsz�gban, valamint a kelet-eur�pai szocialista orsz�gok t�rsadalmaiban voltak p�ld�k.