A beat mozgalom mint t�rsadalmi jelens�g, az �tvenes �vek m�sodik fel�ben bontakozott ki Amerik�ban, roppant ellentmond�sos t�rsadalmi, politikai �s gazdas�gi viszonyok k�z�tt. Az �ll�t�lagos "b�ke�vek," amelyek a II. vil�gh�bor�t k�vett�k, tulajdonk�ppen a hidegh�bor� �vei voltak. A gyarmatos�t�s �j form�inak megjelen�se, a t�megek becsap�sa a demokr�cia jelszavai alatt, n�velte a bels� fesz�lts�get �s el�gedetlens�get. A vagyonnak, a p�nznek egyenl�tlen eloszl�sa a t�rsadalomnak k�l�nb�z� r�tegeit teremtette meg, melyek vagyonuknak megfelel�en, kialak�tott�k k�l�n kasztjaikat is. N�h�ny von�sban azonban megegyezik az amerikaiak t�bbs�ge; err�l Norman Mailer �rja: "A m�sodik vil�gh�bor� t�kr�t tartott az emberis�g el�, �s ez a t�k�r mindenkit megvak�tott, aki belen�zett." "Az ember alig tudta meg�rizni b�tors�g�t, hogy egy�nis�g maradjon . . . Nem csoda h�t, hogy �veink a depresszi� �s a konformizmus �vei. F�lelem b�zlik az amerikai �let minden p�rus�b�l, �s mindannyian kollekt�v idegkimer�lts�gben szenved�nk." A h�bor� �lm�nye az �tlagpolg�r tudat�ban �sszekapcsol�dott egy �j, m�g borzalmasabb h�bor� fenyeget� r�mk�p�vel. K�zv�lem�nykutat�sok alkalm�val p�ld�ul a k�vetkez� v�laszt tal�lt�k az egyik leszerelt amerikai katona k�rd��v�n, amikor szakmai c�ljai ir�nt �rdekl�dtek: "Bolondot �znek bel�lem? Mif�le tervei lehetnek az embernek, amikor b�rmikor kit�rhet a nukle�ris vil�gh�bor�?" Az amerikai �let m�sik jellemz� von�sa a konformizmus. A square, aki mindenbe belenyugszik, a sz�rke �tlagember, aki napi munk�ja ut�n hazamegy csal�di �letet �lni, ami �n- mag�ban m�g nem is meglep� �s felh�bor�t� a beatnikek sz�m�ra. Ami les�jtja �ket �s amit nem tudnak meg�rteni, az az, hogy norm�lis �letet �l. K�ts�gtelen viszont, hogy a squarek �ltal elfogadott szellemnek megvan az �ra: "Ha a feh�rgall�rosok �ll�sba ker�lnek, nemcsak idej�ket meg energi�jukat adj�k el, hanem egy�nis�g�ket is" - mondja Mills, neves amerikai szociol�gus. A konformizmus a beat nemzed�k leg�d�zabb, de leg�szint�bb harca. Ebben a konformiz�l�dott �s idegbajos t�rsadalomban a kor�bban �ltal�nosan elfogadott �rt�kek, t�telek elvesztik r�gi ragyog�sukat. Semmi sem sz�m�t m�rvad�nak, csak a pillanatnyi, napi k�nyelem vez�rli ezeket az embereket. A vall�s, szerelem, csal�d is elveszti tisztelet�t �s hely�t az �letben. behumaniz�l�dnak az emberi kapcsolatok. Ilyen el�zm�nyek ut�n �s ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt n�tt fel �s fejl�d�tt ki az a gener�ci�, amely tagad�s�val, puszt�t�s�val az eg�sz vil�g figyelm�t felh�vta mag�ra. Norman Mailer, A Feh�r N�ger c. tanulm�ny�ban, a beatnik l�trej�tt�nek kutat�sa sor�n, k�l�nbs�get tesz hipster �s beatnik k�z�tt. Mindkett�re jellemz� a t�rsadalomt�l val� elszakad�s, a gy�k�rtelens�g, valamint a felfedez�sre, az ismeretlen megismer�s�re ir�nyul� t�rekv�s. Mindez az egy�nben az �n-l�zad�s form�j�ban megy v�gbe. A hipster �s�nek Mailer a n�gert tekinti: �letk�r�lm�nyeik annyira megegyeznek, hogy a sz�rmaztat�s k�zenfekv�; a hipster is, a n�ger is k�t t�rsadalmi rend - a totalitarianizmus �s a demokr�cia - hat�r�n �l. De hogyan sz�rmazhatott a n�ger szellemb�l a hipster? Mailer ezt �gy magyar�zza, hogy adva l�v�n n�ger �s hipster sz�m�ra az egyazon �letk�r�lm�ny s�t a csaknem azonos lok�lis veget�ci� is, a boh�m (k�s�bb beatnik) �s a fiatal b�n�z�, akib�l a hipster lesz, frigyre l�pett a n�gerrel; ez az �n. "m�naga-�-trois". A n�ger-feh�r m�naga-nak megvan a maga k�z�s nyelve, a dzsessz. A dzsessz �letsz�ks�glet lett a n�ger �s a hipster �let�ben. A n�gernek az orgazmust jelenti egy olyan t�rsadalomban, ahol "csak ritk�n tudta kifejleszteni mag�ban a civiliz�ci� kifinomult p�tl�sait, lemondva a szellemi �lvezetekr�l a sz�ks�gesebb testi �lvezetek�rt. . . zen�ben fejezte ki �lete jelleg�t �s milyens�g�t, d�h�t �s �r�m�t" s A feh�r pedig, mivel �lete �sszefon�dik alapvon�sait �s �letform�j�t illet�en a n�ger�vel, ebben is partners�get v�llal a n�gerrel, hogy k�s�bb, az �tvenes-hatvanas �vekben, l�trehozza a maga saj�ts�gos zenei kifejez� st�lusir�nyzatait, amelyek nem kis m�rt�kben �p�lnek �ppen a dzsesszre. Az �tvenes �vekben a dzsesszt a rock and roll t�nc�r�lete v�ltja fel. �rdekess�ge, hogy m�r mintegy nyit�nya a r� k�r�lbel�l egy �vtizeddel k�vetkez� twistnek. A k�l�n�s ext�zis, melyet az egym�shoz- nem-�r�s, de az egym�ssal ritmus seg�ts�g�vel t�rt�n� kapcsolat biztos�tott, a twistn�l is megtal�lhat�. A zenekarokban ugyanebben az id�ben az �n. skiffle-mozgalom terjedt el, ami a "hivat�sos �s amat�r zen�szek k�z�tti v�laszfalat d�nt�tte le". Szem�gyre v�ve a felsorolt zenei st�lusir�nyzatok jellegzetess�geit, meg�llap�thatjuk, hogy nemigen l�ptek t�l azon a szinten, minthogy n�ger �s m�s bennsz�l�tt n�pek, t�rzsek ritmus�nak csaknem szolgai, civiliz�lt, feh�r k�rnyezetbe val� �t�ltet�sei legyenek. Eddig teh�t annak a bizonyos feh�r n�gernek �s fekete n�gernek az emocion�lis vil�ga �s az ennek megfelel� kifejez� eszk�z�k ar�nylag szinkronban voltak. Azok a szellemi von�sok azonban, amely k�s�bb a beat- zen�t mint mozgalmat jellemezt�k, m�g minim�lisan voltak jelen. Mi�rt j�hetett l�tre a beat-zene mint mozgalom ? A nyugati ifj�s�g az �tvenes-hatvanas �vekben az eszeveszett �letritmusnak �s kiegyens�lyozatlan �letm�dnak olyan k�vetkezm�nyeit volt k�nytelen mag��v� tenni, amelyben a r�gi �rt�kek �s ezeknek az �rt�keknek a kifejez�d�se, megjelentet�si foka m�r nem volt el�gs�ges m�g az addigi vad zene keret�ben sem. Igyekeztek "int�zm�nyes�teni" magukat, vagyis m�r nem csup�n a zen�nek, a ritmusnak a tombol�sa tartja �ssze �ket, hanem egy m�lyebb, n�ha igen zavaros, f�leg �rzelmi vonatkoz�s� �nkifejez�d�s is. Most m�r csoportokat hoznak l�tre, a zen�nek megpr�b�lnak misztikus-t�rsadalom-�talak�t�- szervez� jelleget adni, a konvencion�lis, egy�nis�get elfojt�, �nc�l� t�rsadalommal szemben. A beat-zene is visszat�r�s a primitivizmushoz; a neoprimitivizmus elnevez�st akasztj�k r�, ami - azon k�v�l, hogy divatos - igen tal�l� is. Azok a fiatalok, akik maguk�nak vallj�k ezt az ir�nyt, megpr�b�lj�k t�rsadalmukat elfogadhat� m�don, saj�t �zl�s�kre �talak�tva, �nmagukhoz k�zel�teni. Zen�- j�k a lelkivil�guk, bels� �n-�rz�s�k �s az ehhez nem szinkronban igazod� k�ls� �let szint�zis�nek, szinkroniz�l�s�nak kifejez�d�se. A fiatalok l�zad�s�nak bels� ellentmond�s�ra ugyanakkor f�lt�tlen fel kell h�vnunk a figyelmet. "A beat gener�ci� tagja nem helyez s�lyt arra, hogy v�lasszon, de tiltakozna minden olyan t�rekv�s ellen, amely a v�laszt�jog megtagad�s�ra ir�nyul."' Jevtusenko, amerikai turn�ja ut�n, �gy nyilatkozott, hogy a beat gener�ci� tagjai ink�bb l�zadnak valami ellen, mint valami�rt. A beat mozgalom nem �llt meg a zene �s a t�nc �ltal ny�jtott lehet�s�gekn�l; hamarosan t�rt h�d�tott az irodalomban is, ahol azonban, form�ja miatt, nem v�lt olyan ismertt�, mint a zen�ben �s a t�ncban. �j ir�nyzatok �ltal�ban megjelen�s�kkor megadj�k programjukat, megfogalmazz�k ki�ltv�nyukat. A beat irodalom k�zvetett form�ban, Allen Ginsberg �v�lt�s c. po�m�j�ban ismertette mondanival�j�t. A k�ltem�ny tulajdonk�ppen nem m�s, mint egy eg�sz gener�ci� - a beat gener�ci� enciklop�di�ja. B�rmely szociol�giai vagy irodalomt�rt�neti tanulm�nyn�l teljesebben �s plasztikusabban ismerkedhet�nk meg bel�le a beatnikek mikrokozmosz�val. "Az �r�let romjaiban" fetreng� , legjobb elm�k" mint kiindul� impulzus, megadja a k�ltem�ny eg�sz tov�bbi hangulat�t. Csak nehezen tudjuk k�vetni a rohan� k�peket. Felbukkan egy �rny- l�ny, aki az idegeket ki�l� �jszaka ut�n, a szem-perzsel� hajnalban hasist hajszol; az "�gi kapcsolatok�rt" �g� "angyal fej� hipster". Benzendrint�l elk�bult f�l�r�ltek rohang�l�sa a f�ldalattiban, napokat kereszt�lbesz�l� �s ut�na v�gkifullad�sba rohan�k, akiknek mindegy volt, hogy mit besz�lnek, csak besz�lhessenek. A furcsa �s sz�nes panoptikumb�l nem maradnak ki az �r�k csavarg�k, akik a vasutak ment�n t�ltik az �jszak�t akiknek nincs hov� elb�jni, akiknek perspekt�v�nak csak a f�nyes s�nek t�volban �sszefon�d� egyenesei maradnak �s a marhavagonok, amik az I. oszt�ly� h�l�kocsikat jelentik a v�ndorl�k sz�m�ra. Nem ny�jt t�bb vigaszt �s meg�rt�st a nagyv�ros sem. �let�ket itt a hasis, a dzsessz �s a n� keres�se t�lti ki. Mint egy antit�zis vonul v�gig egy�bk�nt az eg�sz k�ltem�nyen a v�rosi "civiliz�ci�nak" �s a vad, f�ktelen, m�r-m�r az �llati �letm�dba torkoll� viselked�snek az ellent�te. Ebben a l�tom�sos s�t�ts�gben, amit a teljes elmebeli kikapcsol�d�s okoz, mindenki a megvil�gosod�st keresi. A l�z�lmok �ltal�ban elvezetnek a vall�si-misztikus t�bolyhoz is; katedr�lisok, hegyek, tengerek csendj�ben, Krisztus �s Buddha szellem�ben-lelk�ben pr�b�lj�k a nirv�n�t megtal�lni, term�szetesen sikertelen�l. A v�gs� l�legzetv�tel, mely egyben megold�sa is az el�zm�nyeknek, a beatnik mindenhat�s�g�nak, mindent megold� hatalm�nak �llit eml�ket. � az, aki "abszol�t �s �vezredekig j��z� sz�v�vel" egy szaxofon siv�t�s�val megoldja mindazt, amit az ember k�ptelen megoldani. A po�ma m�sodik r�sze, vallja Ginsberg, egy l�tom�sos �jszak�n sz�letett, amikoris megjelent el�tte "a Moloch g�pes�tett hal�lfejpof�ja". Ginsberg szerint a Moloch az, aki (vagy ami) oka ennek az eg�sz t�bolynak, eszeveszetts�gnek. Szimb�lum a Moloch �s megszem�lyes�t�s egyben: "Moloch, kinek agya vad g�pezet ! Moloch, kinek p�nz folyik ereiben! Moloch, kinek t�z ujja t�z hadsereg.. " "Moloch, kinek lelke elektromoss�g �s bankok ! Moloch, kinek v�gzete a semleges nem� hidrog�n felh�je !" Moloch, az �r�k D�mon, aki - nem kell t�ls�gosan bizony�tani - nem �j jelens�g az irodalomban; � a puszt�t�s, a pokolba tasz�t� �r�k szellem, a modern Lucifer vagy Mefiszt�. C�lja, m�dszere mindig ugyanaz: megsemmis�teni a J�t, megsemmis�teni az Embert. "K�ts�gtelen, hogy Molochban a f�lt�keny, bossz��ll�, k�m�letlen zsarnok �si megtestes�t�j�t kell l�tnunk, aki alattval�it�l v�rig men� engedelmess�get k�vetel . . . A modern id�kben Moloch a zsarnoki �s mindent felfal� �llam szimb�luma lett." A k�lt� ext�zisa a harmadik r�szben �ri el tet�pontj�t. "A harmadik r�sz lit�ni�val hirdeti a B�r�nyt (Carl Solomon) az � dics�s�g�ben."tb Az eg�sz harmadik r�sz egy v�gkifullad�sig men� foh�sz Carl Solomon�rt, aki az �r�ltek h�z�ba ker�lt. Az �r�ltek h�za, a "S�rga H�z", itt a menekv�s szimb�luma is: az �r�lt emberi Szellem v�gkifejl�d�s�nek, v�gs� megold�s�nak is szimb�luma. A k�lt� sz�m�ra a dolgokt�l val� teljes felszabadul�s, �nn�n lelk�nek kitombol�sa. �rdekess�gk�nt eml�ten�m meg, hogy a t�lfesz�tett idegek �ltal l�trehozott �rzelmi-�rz�ki tombol�s le�r�s�nak alapj�ul egy, a k�lt� �ltal idegklinik�n t�lt�tt id�szak �lm�nyei is hozz�j�rultak. Az �v�lt�s kordokumentum csak�gy, mint a beat irodalom m�sik alapm�ve, Jack Kerouac �tonja. A reg�nyt szok�s �gy emlegetni, mint a modern Odisszei�t. A k�l�nbs�g csak az az �kori �s a modern v�ltozat k�z�tt, hogy m�g az el�bbi egy ember bolyong�sait mes�li el, az ut�bbi egy eg�sz nemzed�k�t. Az �v�lt�shez hasonl�an a reg�ny metszetet ad az amerikai t�rsadalomr�l. Horizont�lis �s vertik�lis �br�zol�sm�dnak nevezn�m ezt az elj�r�st. Horizont�lis abban az �rtelemben, hogy eg�sz Amerik�t mint f�ldrajzi egys�get New Yorkt�l Kaliforni�ig, Chicag�t�l San Francisc�ig, belegy�m�sz�li kb. 360 oldalba. A vertikalit�st haszn�ln�m abban az �rtelemben, hogy a t�rsadalmi rangl�tr�nak szinte minden foka megtal�lhat� benne: orvost�l a sof�rig nebraskai farmert�l a gazdag �gyv�dig. Az utaz�s Kerouac sz�m�ra a legjobb m�dja a szociol�giai �br�zol�snak, melynek sor�n �let- �s jellemk�peket fest. Nem ker�li el figyelm�t a legkisebb r�szlet sem. Ironikusan nyilatkozik az amerikai rend�rs�gr�l: "Viktori�nus rend�rs�g ez a jav�b�l: p�kh�l�s ablakok m�g�l leselkedik, k�v�ncsi mindenre �s mindenkire, s ha kedve tartja, b�nt kre�l ott is, ahol nincs." �s mi az eredm�nye mindennek? "Ma m�r nem j�rhat az ember fegyver n�lk�l ebben az orsz�gban." A fiatals�g �letm�dja is kifejez�sre tal�l Kerouacn�l. Meg�llap�t�s�ra a tiszt�nl�t�s �s j�zans�g jellemz�: "Amerik�ban a fi�k �s l�nyok egy�ttl�te mindig szomor�: hamis filoz�fi�juk azt k�veteli, hogy minden bevezet�s n�lk�l a l�nyegre, az �gyra t�rjenek."ts A Kerouac-f�le realizmust ugyanakkor �tsz�vik a Kerouac-f�le romantika sz�lai is. A m�re azt mondhatjuk, hogy n�pi- romantikus ihlet�s�; megk�l�nb�ztetett szeretettel �s sokszor nosztalgi�val fordul � is, Dean is - a reg�ny f�szerepl�je - az "als�bb" n�pr�tegek fel�. A n�pies mot�vumoknak �s a romantik�nak ez a kever�ke ott bukkan fel, amikor mexik�i �tjukr�l besz�l. A t�bbezer m�rf�ldes robog�s is lelassul a l�p�sben temp�j�ra. Megnyugszik minden �s mindenki, az idegeket a "mez�n baktat� v�nember" �s a "felkel� nap", a pezsg� emberi munka l�tv�nya nyugtatja meg. Tagadhatatlan ugyanakkor az �br�zol�snak helyenk�nt idillikus be�ll�t�sa, ami ugyanakkor lehet�s�get ad arra, hogy �sszehasonl�t�st kapjunk - �s kapjanak a szerepl�k - az amerikai "ostoba civiliz�ci�" �s a b�k�s, nyugodt, mondjuk �gy, civiliz�ci�mentes �letform�r�l. A d�li �g�vben j�nnek r�, hogy a romantika m�g az � sz�mukra is jelent valamit. A reg�ny fel�letes elolvas�sa minden bizonnyal megvet�st, elutas�t�st v�lt ki az olvas�ban. K�ts�gtelen, hogy az az �letm�d mely a reg�ny szerepl�it els�sorban jellemzi, nem minden esetben mondhat� k�vetend�nek. A negat�vumok mellett nem lehet nem �szrevenni pozit�v tulajdons�gaikat; rajonganak, lelkesednek sok minden�rt. Mindenben a szabads�got, az egy�nis�get korl�toz� int�zm�nyek �s elvek elt�rl�s�t hirdetik. Nem immor�lisak, hanem amor�lisak. Szenved�ly�k uralkodik minden cselekedet�kben, minden szavukban. Ki vagy kik a szerepl�i a reg�nynek? Egy�ltal�n, lehet-e azt mondani, hogy egy vagy k�t f�szerepl�je van? Igen is, nem is. Ha azt mondjuk, hogy maga a beat nemzed�k, akkor k�zel�tj�k meg legjobban az igazs�got. Ezt a nemzed�ket k�pviseli Dean Moriarty, n�h�ny t�rs�val egy�tt. Dean a beatnikek kis vil�g�nak a vezet�je, pr�f�t�ja. Csak�gy mint a t�bbi szerepl�t, �t sem lehet egy ember t�pus megtestes�t�j�nek felfogni. � a b�lv�ny, akit k�vetni kell mindenben, megsz�llottan, vakon. Dean a Term�szet, a Vads�g, az �szt�n csalogat� hangja, annak a farkascsord�nak a hangja, amely London k�nyv�ben visszah�vja az �serd�be a civiliz�ci�ba t�vedt t�rs�t: "�j h�v�st hallottam, �j l�that�r t�rult ki szemem el�tt." K�l�n�s kever�k �: a kamaszos �rtetlens�g, az ifj�kori tenniakar�s �s energia, a felszabadult �szt�n�s szexualit�s rabja. M�ni�ja az aut�lop�s. Nem az�rt, hogy eladja vagy megtartsa mag�nak; � sz�guldani akart. Annak a csoportnak a megszem�lyes�t�je, amely James Deannel az �len �letsz�ks�gletnek �s egy k�z�ss�gbe val� beilleszked�s alappr�bat�tel�nek tekintette, hogy sz�guld� aut�j�t a szakad�k sz�l�hez min�l k�zelebb �ll�tsa meg. Dean �r�lt; azt is tudjuk, minek az �r�ltje: a sz�guld�snak, a n�nek, a v�ndorl�snak. �lete tulajdonk�ppen egy v�g n�lk�li, sz�ntelen rohan�s. Mintha olyan ember lenne, aki nem tud aludni, aki k�ptelen kikapcsolni az agy�t m�gha csak egy percre is az �lland� fesz�lts�gb�l. A kiel�g�l�s be nem k�vetkez�se az, ami eg�sz l�ny�t ir�ny�tja �s t�lnyom�s alatt tartja. A nimfom�nia itt nemcsak szexu�lis t�ren, hanem az �let minden ter�let�t beh�l�z� betegs�gk�nt jelenik meg. Dean ritk�n dolgozik, b�r tehets�ge van mindenhez. Energi�ja legnagyobb r�sze azonban elpazarl�dik. Ezzel szemben mag��nak mondhatja azt, amit sokan m�sok nem, �s ami�rt Sal - a reg�ny m�sik f�szerepl�je - is p�ldak�p�nek tekinti: azok k�z� a kevesek k�z� tartozik, "akik �r�lt�l szeretnek �lni, �s �r�lt�l szeretnek besz�lni, akik soha nem �s�tanak �s nem mondanak k�zhelyeket"? K�ts�gtelen, ez ut�bbi kiss� t�lz�s, mindenesetre sok igazs�g van benne. A c�lz�s viszont f�lre�rthetetlen: a square, az �tlagpolg�r r�gt�n mag�ra ismerhet benne. Minden negat�v tulajdons�ga mellett, Deannek siker�lt-egyel�re- meg�riznie egyvalamit: �szintes�g�t �s egyfajta, tal�n velesz�letett, kamaszos naivs�g�t. Emiatt szinte kor�t sem lehet meghat�rozni. A reg�nyr�l tudjuk, hogy er�sen �n�letrajzi jelleg�; Kerouac saj�t mag�t �r�k�tette meg Sal Paradise szem�ly�ben. Sal valamivel kiegyens�lyozottabb, mint Dean. � k�pviseli a reg�nyben az "intellektualit�st", n�h�ny hasonl� lelki be�ll�totts�g� szerepl�vel. Sokkal hajlamosabb romantik�ra, mint Dean. Szerelmi kalandjaiban ez a romantika-keres�s nemegyszer jelent�sebb szerepet j�tszik, mint maga a vad szexualit�s. Sokkal j�zanabbul �s megfontoltabban tekint a vil�gra, mint a t�bbiek. Igaz, ez nem sok hasznot hoz neki, legfeljebb azt, hogy �lm�nyeit �s �rz�seit vil�gosabban, �rthet�bben fejezi ki, mint t�rsai. A f�szerepl�k felsorol�s�b�l nem szabad kihagyni egy nagyon fontosat, ami ebben a m�ben is megtal�lhat�, csak�gy, mint a beat irodalom minden m�v�n: a szexualit�st. T�bb szerepe van benne, mint ak�rkinek vagy ak�rminek. A nemis�g hajtja Deant �s t�rsait mindenhov�. Nem csin�lnak bel�le titkot. Egyfajta �ratlan, bels� t�rv�ny, kapcsolat tartja �ssze ezeket az embereket, ahol a n� megsz�nik szem�lyi tulajdon lenni, �s ha megk�v�nj�k t�le, a t�bbivel is meg kell tennie azt, amit �lland� partner�vel. A szerepl�k n��hes�ge nem mer�l ki csup�n fut� kalandok keres�s�ben. Mindegyik�j�kben felmer�l, igaz, hom�lyosan �s szinte �ntudatlanul, az "igazi" k�pe. A reg�nyben ez Saln�l jelentkezik a leger�sebben. Az "igazi" keres�se azonban mindv�gig az �szt�n�ss�g keretein bel�l marad; akaratgy�nges�g�k, �lvhajh�sz�suk megakad�lyozza �ket abban, hogy r�tal�ljanak �s meg is tarts�k a l�nyt, akit szeretnek. A reg�ny t�bbi szerepl�je - Dunkel Carlo, Marylou - mind jellegzetes alakok. K�z�l�k Dunkel �ll legk�zelebb a realit�shoz, Marylou pedig, a kis szajha, az elemzett �letm�d ellen�re legal�bb annyi naivs�got �rz�tt meg, mint Dean. A reg�ny epiz�djait, a szerepl�k impresszi�it tematikai egys�gbe foglalja a V�ndorl�s, az Utaz�s �s ennek szimb�luma: az �t. K�t jelent�s� ez a szimb�lum jelen esetben: el�sz�r a whitmani �rtelemben, mely szerint egy polg�ri t�rsadalom lehet�s�geit, perspekt�v�it vet�ti el�nk, az egyenl�s�g, el�rehalad�s lehet�s�g�t. M�sik �rtelme a zen-buddhizmusb�l �tvett misztikus tartalom: az egym�s �s saj�t magunk meg�rt�s�hez, a Satorihoz vezet� �t, melyen az �dv�ss�ghez lehet eljutni. Ez ut�bbi jelent�ssel rokon mag�nak a V�ndorl�snak, az Utaz�snak is mint szimb�lumnak a jelent�se, amennyiben "az igazs�g, a b�ke, a halhatatlans�g �s valamilyen spiritu�lis centrum keres�s�t �s megtal�l�s�t jelk�pezik". Az�ta a V�ndorl�st, az Utaz�st jelent�s m�rt�kben kiterjesztett�k, az �ll�t�lagos "spiritu�lis centrum" megtal�l�sa �rdek�ben, f�leg t�vol-keleti orsz�gok fel�, term�szetesen minden eredm�ny n�lk�l. A v�lasztott �s feldolgozott t�m�k gazdags�ga mellett tan�skodik a beat k�lt�kn�l f�llelhet�, m�lyebb �rzelmi ihletetts�g� term�szet- �s emberszeretet. A term�szet meg�nekl�se az esetek t�bbs�g�ben �sszekapcsol�dik a buddhizmus valamelyik ir�nyzat�nak beolvaszt�s�val a beat irodalomba, aminek a c�lja viszont az ember mag�baz�rk�z�s�nak, t�rsadalomb�l val� kiszakad�s�nak �s az ebb�l ered� megk�nnyebb�l�s, lelki megvil�gosod�s �br�zol�sa �s k�vet�se. Gary Snyder p�ld�ul, aki egyik legodaad�bb h�ve a buddhizmusnak, egy �kori keleti k�lt� Hideg hegy k�ltem�nyei c�m� m�ve leford�t�s�val h�dol - t�bbek k�z�tt - ennek a vall�snak. Allen Ginsberg az �v�lt�ssel tette halhatatlann� nev�t. Egy m�sik po�m�ja, a Kaddis, �j oldal�val ismertet meg benn�nk W a nosztalgikus, n�ha patetikus, de mindv�gig szenved�lyes t�nus v�ltja fel els� nagy vers�nek �nk�v�leti indulatkit�r�seit. A k�ltem�ny a visszaeml�kez�s jegy�ben sz�letett; az �desanyja hal�la f�l�tt �rzett megrend�l�s, m�ly �s ragaszkod� szeretet hatja �t. �rdekes megfigyelni, hogyan cser�l szerepet az �let �s Hal�l a k�ltem�nyben: az el�bbi teles s�ly�val meg�li az Embert, megsemmis�ti, m�g az ut�bbi megszabad�t minden bajt�l szenved�st�l, az �lett�l, ami csak rosszat adhat az embernek. Az egy�ni �rz�sek, j�llehet f�szerepet kapnak a beat l�r�ban, nem szor�tj�k h�tt�rbe a kollekt�v �rzelmeket sem olyan �rtelemben haszn�lva a kollekt�v kifejez�st, hogy egy-egy k�lt� egy eg�sz kollekt�va - sok esetben az emberis�gnek mint legnagyobb kollekt�v�nak - az �let�rz�s�t, k�telyeit is megsz�laltatja. Ugyancsak Ginsberg pend�ti meg ezt a vastagabb, m�lyebb h�rt is. Amerika, Amerika c. vers�ben a haz�j��rt agg�d�, �nmag�t pedig kisemmizettnek, megal�zottnak �rz� k�zl� sz�lal meg: "Amerika, mindent neked adtam �s most semmi vagyok! Nem �rzem j�l magam, ne zavarjatok!" Az eg�sz emberis�g nev�ben teszi fel a k�rd�st: "Amerika, vajon mikor fejezz�k be az emberek h�bor�j�t?" "Hagyjatok b�k�n az atombomb�itokkal!"

Lawrence Ferlinghetti aki Jegyzetek a san franciscoi k�lt�szetr�l c. cikk�ben  elz�rk�zik az �nc�l� k�lt�szett�l T�ln�pesed�s c. k�ltem�ny�ben s�t�t k�pet fest az emberis�gr�l. A probl�ma, amit felvet, nem �j bizonyos szempontb�l: a k�l�nf�le szaktudom�nyok foglalkoznak vele, �s pr�b�lj�k magyar�zni, levezetni innen-onnan. Mint irodalmi t�ma azonban nem szerepelt sehol sem. Mondanival�j�t tekintve, a k�ltem�ny k�t�l�: egyr�szt a sajt� ironikus-szatirikus ostoroz�sa, az� a sajt�� amely igyekszik a rombol�st, a h�bor�t megmagyar�zni �s igazolni. Az ,,utols� h�bor�" m�g nincs befejezve, erre akarja az olvas�k, az Emberis�g figyelm�t felh�vni Ferlingheti. Az �js�g�r�k hazudnak, nem pedig � �rtett f�lre valamit a cikkekb�l, ahogyan azt refr�nk�nt ism�tli. Az eg�sz m� alaphangulat�t v�geredm�nyben ez � sejt�sszer� igazs�g�rz�s adja meg' tal�n f�lre�rt�nk valamit a t�rt�nelemben, az �js�gokban. De nem; borzalmas dolgokkal kell sz�molnunk: "Az emberek d�nt�ttek �nmaguk felett: Hogy v�gre elt�rlik saj�t magukat. " Elhat�rozt�k, hogy visszat�rnek egy primit�v t�rsadalomba." De mi�rt kellene visszat�rni�k a vads�gba? Az�rt, mert a tudom�nyok, a g�pek elfoglalt�k a term�szetet, ahov� az Ember m�g menek�lhetne t�rsai �s �nmaga puszt�t�sa el�l. Ferlinghet ti m�g ehhez adja a t�ln�pesed�st. Kiutat ezekb�l a bajokb�l csak egyet l�t a k�lt�, miut�n a Hal�lt elvetette: "Mindent �jra kell kezdeni egy �j pasztor�lis korban:" A vers szokatlanul pesszimista hangulat�; rem�nytelens�g �s k�ts�gbees�s, undor �s megvet�s csend�l ki csaknem minden sor�b�l. Az �letet, b�r nem veti el, de nem is l�tja biztat�nak: "M�r t�l sok a halad�s Az �let nem tudja elviselni tov�bb." A k�lt� tiltakoz�sa sokkal k�zelebbi, k�zzel foghat�bb esem�nyekre-jelens�gekre is kiterjed. Az amerikai �j h�d�t�sokra reag�l, amikor a vietnami h�bor�t elit�l� k�lt�kh�z csatlakozva, sz�t emel az embertelen v�ront�s ellen. Az ironikus hangnemben �r�dott Hol van Vietnam c. k�ltem�ny�ben nem k�m�li sem az amerikai eln�k�t, sem az amerikai szabads�got �s hatalmass�got, amit egyesek Vietnamba is �t akarnak vinni a szabads�g �s j�l�t �ll�t�lagos terjeszt�se, illetve megv�d�se �r�gy�n. "H�bor�t �s fegyvert �nekel" Gregory Corso is. Hadsereg c. k�ltem�ny�re r�szben Ginsbergnek m�r az �v�lt�sben megismert st�lusa jellemz�: l�tom�sos k�pekb�l, robban�sig fesz�lt indulatkit�r�sekb�l �ssze�ll�tott film, amely helyenk�nt Chaplin Dikt�tor�t, helyenk�nt pedig a futurist�k militarista kirohan�sait juttatj�k esz�nkbe. A vers v�g�n szinte �nk�v�let �llapotban kih�rg�tt gyilkol�s-akarat ugyan sokat levon a vers hum�nus jelleg�b�l m�gsem nevezhet� ir�nyad�snak; az, adottba val� bele�r�l�s csak al�h�zza az alapmondanival�t: hal�l azokra, akik hal�lt akarnak, hadsereget azok ellen, akik hadsereget akarnak - de ments�k meg azokat, akik m�g nem jutottak az elembertelened�snek arra a fok�ra, amire a k�ltem�ny h�se �tja v�g�n. Ezzel a t�m�val �s hangnemmel a beat bel�pett eddigi leghalad�bb, leghum�nusabb szakasz�ba, abba, amely ugyancsak a zenei szf�r�kban indult el vil�gh�d�t� �tj�ra: a pol-beatr�l van sz�. Az ir�nyzat nem ismeretlen sem a magyar, sem a k�lf�ldi hallgat�k-olvas�k el�tt. Mint a ,,nagy" beat vagy az azt megel�z� t�bbi zenei ir�nyzat, a komoly mondanival�t ez is zenei al�fest�ssel, k�zkedvelt egy�ttesek el�ad�s�val f�szerezte. A jelens�g m�sf�l �vtizedre ny�lik vissza, a pop-zen�ig. Ez a fajta zene k�s�rletezett el�sz�r azzal, hogy Kennedy eln�k szavait dall� v�ltoztassa. K�ts�gtelen, ez a megold�s gyakran az �zleti �rdekek realiz�l�d�s�hoz vezetett, jelent�s�g�ben m�gis �ri�si: a vil�g esem�nyeire, �ltal�ban a k�lvil�gra leghevesebben reag�l� t�megek, a fiatalok �rdekl�d�s�t �s �rzelmeit kelti fel, �s teljes eg�sz�ben val�s�tja meg a ,hasznosat a kellemessel �sszek�tni" elv�t. A beat irodalomnak ez az �ga m�r sokkal hevesebben d�ngeti azt a kaput, ami a beatnikek k�oszvil�g�b�l ny�lik �s a nagy Rendezetts�g �tj�ra n�z. A Macbirddel, mint pillanatnyilag a polbeat irodalom legjelent�sebb �s legnagyobb horderej� m�v�vel bez�r�lag, a tiltakoz�s anarchisztikus jelleg�t, c�ltalans�g�t felv�ltja a kit�r�snek; a konkr�t c�lnak a kit�z�se. Barbara Garsonnak, ennek az amerikai di�kl�nynak a dr�m�ja az amerikai politikai aktualit�sb�l mer�ti a t�m�j�t. Macbirdj�nek mer�sz, kih�v� �s arc�tlan hangneme Hochhuth Helytart�j�hoz hasonl�that�. A dr�ma f�lre�rthetetlen�l a Kennedy-gyilkoss�g esem�nyeit feszegeti, a Kennedy hal�la ut�ni helyzetet elemzi. Az eg�sz forrong�, viharos amerikai �let robban be a sz�npadra: n�ger t�ntet�sek, b�kemenetek, tiltakoz�sok fejezik ki az amerikaiak reakci�it egyfel�l. M�sfel�l az �n. "amerikai civiliz�ci�", "amerikai b�ke" m�r a Hol van Vietnam c. k�ltem�nyben megismert k�vetkezm�nyeit is a lehet� leg�lesebb, legkonkr�tabb megfogalmaz�sban kapjuk, a Mel�s boszork�ny tolm�csol�s�ban �s egyenesen a sz�rny�, v�res cselekm�nyek eszmei gazd�ihoz adresz�lva: "Taylor nyelve, Goldberg b�ze, Macnamara v�res b�ne, �ssze�gett kisgyerek . . Buddhista pap szenes teste . . ." �s a f�szerepl�k, a h�rom boszork�ny (akik a mai amerikai �let legjellegzetesebb r�tegeit �s a hivatalosan is elismert legvesz�lyesebb �s legf�lelmetesebb ellenz�ket testes�tik meg), m�r ny�lt �s szervezett t�mad�st, ellen�ll�st jelk�peznek: legpozit�vabb szerepe a m�r id�zett Mel�s boszork�nynak van. Hat�rozottan forradalmi jelens�g, b�r elszigetelts�ge, bizonyos fok� naivs�ga megakad�lyozz�k a cselekv�sben: "L�gy harcias �mb�r, de ne kalandor, Az oszt�ly objekt�v �rdekeit Szor�tsd a legf�bb �gyh�z �rckapoccsal. �s ne h�g�tsd f�l a p�rtprogramot Burzso� di�kok eszm�ivel."

A beat irodalom alapvet� m�veinek elemz�s�n�l (�s itt els�sorban a magyarul is megjelent k�ltem�nyekre, reg�nyekre, illetve dr�m�kra t�maszkodtunk), f�leg a tartalmi oldalt n�zt�k. N�zz�k meg most, r�viden, milyen formai jegyeket viselnek magukon ezek a m�vek. R�gt�n meg kell jegyezn�nk, hogy a beat �r�k-k�lt�k �ltal megfogalmazott ars poetic�k, vitka kiv�telt�l eltekintve, a m�vek formai megjelen�t�s�t pr�b�lj�k magyar�zni. A futurista �s sz�rrealista �r�sm�dot ismer� eur�pai olvas� sz�m�ra azonban nem sok �jat tudnak adni. Ginsberg, Charles Olson az �n. "projekt�v versel�s"-t mondj�k maguk�nak. Mindkett� a k�lt� �s hallgat�ja l�legzetv�tel�re t�maszkodik, azt veszi m�rt�kegys�gnek. Olson a versnek energi�t ad, azt az energi�t, ami v�gigvonul az eg�sz beat irodalmon. Az energia eredm�nye a forma, melynek el�r�s�hez "minden ponton el�re kell jutni, mozogni kell, tartani kell a sebes- s�get, az idegeket az idegek sebess�g�t, az eg�sz mindens�get mozg�sban kell tartani". Olson szerint versben t�kr�z�tt realit�s nem f�gg a form�t�l, csak a t�rsadalomt�l, a tartalom pedig a szerz�t�l f�gg:,, A dolog a szerz�vel kezd�dik" - vallj a. A realit�st �gy al�veti a szerz�i l�t�s- m�dnak, �s t�l sok szabads�got ad a szubjektumnak, az �r�nak. Olson �s Ginsberg verselm�let�t Kerouac alkalmazza �s fejleszti tov�bb a reg�ny, illetve a pr�za kereteiben. � dolgozta ki a "spont�n pr�za" szab�lyait. Az �r�t megszabad�tja minden felel�s�gt�l, mind a form�t, mind a tartalmat illet�en. Az � ide�lja, amit a fogalmaz�s sor�n meg kell val�s�tani, a "nagy adj neki, mint a dzsessz- zen�szekn�l'. Elveti a "fogalmaz�s v�laszt�koss�g�t", helyette a "szabad terjeszked�st (asszoci�ci�t)" javasolja, �s �pp�gy mint Olson. Kerouac az �r� �nkiel�g�l�s�t propag�lja. Utols� helyen besz�l az "ihletr�l"; ezt az �llapotot ,,elme�llapotnak" nevezi. A beat szerz�k ugyanis elme�llapotban, m�gpedig az �tlagost�l er�sen elt�r� elme�llapotban �rnak: "Ha lehet, �rj �ntudatlanul, f�ltranszban . . ., �rj�l izgatottan, gyorsan �r�s-vagy-g�p�r�s-g�rcsben; az orgazmus t�rv�nye szerint . . . Bentr�l kifel�-�lvez�sig ernyedts�gig, kimond�sig." Ginsberg �v�lt�se, Kerouac �tonja ennek a szexu�lis libeg�snek, majd orgazmusnak az inkarn�ci�ja.

Konkl�zi�k

Mint l�thatjuk az elmondottakb�l, a beat, ak�r mint t�rsadalmi mozgalom, ak�r mint irodalmi ir�nyzat, felbukkan�sa �ta �lland� mozg�sban van. Azt sem neh�z most m�r meg�llap�tani, hogy ez a mozg�s fejl�d� mozg�s. Ennek a fejl�d�snek megvan a maga dialektik�ja. Nem lehet ugyanakkor szem el�l t�veszteni egy igen �rdekes jelens�get, m�gpedig ennek a tiltakoz� mozgalomnak a h�romir�ny�s�g�t; k�l�n�sen az ut�bbi n�h�ny �vben. Egyr�szt a hippy mozgalmat, m�sr�szt a pol-beat mozgalmat, �s v�g�l a di�kmozgalmakat. Ez a h�rom mint a beat tov�bb�l�se jelenik meg, term�szetesen mindegyik az adott orsz�gban meglev� felt�telek szerint. Az els�t passz�v-pacifista mozgalomnak nevezn�m, amennyiben tiltakoz�suk j�llehet a b�ke �s a testv�ri szeretet jelszavai alatt fut, eg�sz�ben v�ve nem l�pi t�l �nmaga er�tlens�g�t. A vir�g mint szimb�lum, nem sok eredm�nyre vezet. A m�sodik, a "polbeat" melyet az "akt�v-pacifista" elnevez�ssel illetn�k, m�r akt�v, tudatos, ar�nylag szervezett tiltakoz�ssal k�l�n�l el a hippy mozgalomt�l. A j�mbors�g, szel�ds�g itt h�tt�rbe szorul, s�t, el is t�nik. Ez a t�pus tulajdonk�ppen �sszekapcsol� l�ncszemet k�pez az els� �s a harmadik, forradalmi t�pus k�z�tt. B�r ez ut�bbi is el�gg� kiismerhetetlen a maga zavaross�g�ban, politikai �s ideol�giai c�lkit�z�seinek megv�laszt�s�ban, m�gis ez mondhat� a leghalad�bbnak. Az 1968-69-es nyugati di�kmozgalmak eklat�ns illusztr�ci�k�nt szolg�lhatnak erre a t�pusra. Az egyes ir�nyzatok �ltal l�trehozott alkot�sok h�ven t�kr�zik l�trehoz�ik sz�nd�k�t, be�ll�totts�g�t. Az els�nek nincs is valamilyen n�ven nevezend�, elfogadhat� kult�r�ja. A pol-beat m�r jelent�s m�vekkel dicsekedhet; l�ttuk Ferlinghetti, Corso verseit, Garson dr�m�j�t, nem besz�lve a zenei megsz�laltat�sr�l. A harmadik ir�nyzat, c�ljainak megfelel�en, a sz�noki besz�d, a retorika fog�sait haszn�lja fel, t�bb-keves�bb sikerrel. Miben �llt a beatnak mint irodalmi ir�nyzatnak a jelent�s�ge? Ezt a k�rd�st az�rt is �rdemes tiszt�zni, mert lassan, de v�g�rv�nyesen megsz�nik az aktu�lis irodalmi �let egyik jellegzetes ir�nyzatak�nt szerepelni' szerz�i vagy beolvadtak abba a konformista t�rsadalomba, amelyet alig m�sf�l �vtizeddel ezel�tt m�g megvetettek, vagy - �s �ppen a legjelent�sebb k�z�l�k, Kerouac - meghaltak. Egyed�l tal�n Ginsberg az, aki - b�r j�csk�n t�lhaladta a beatnik-kort - m�g meg�rz�tt valamit a beatnikek "patin�j�b�l". A beat irodalom h�rom f� funkci�t t�lt�tt be: felt�r�, tiltakoz� �s politikai.

Abban a korban, amikor a feln�ttek csak saj�t k�nyelm�kkel �s j�l�t�kkel t�r�dtek, s "mellesleg" egy igen vesz�lyes h�bor�t folytattak egy m�sik kontinensen, nem is figyeltek arra, hogy k�zt�k szinte �szrev�tlen�l feln�tt egy gener�ci�; az � l�nyaik- fiaik, akik l�tva �s �rezve sz�leik �s �ltal�ban a feln�ttek nemt�r�d�ms�g�t, individualista megnyilv�nul�sait, lassan elt�volodtak t�l�k, hogy egym�sban egym�s k�z�tt tal�lj�k meg az �sszetartoz�s �rz�s�t. Mikor a feln�ttek �szrevett�k sajnos k�s�n, a nyugtalan�t� jeleket, tal�n e1 sem hitt�k, hogy mindez igaz. �s akkor j�ttek Ginsberg, Kerouac �s t�rsaik. Amit addig csak n�h�nyan sejtettek - �s m�g kevesebben tudhattak -, mindenki el�tt vil�goss� v�lt. A fiatalok gener�ci�ja hely�t k�vetelte a feln�ttek k�z�tt. Ez a helyk�vetel�s a tiltakoz�ssal kezd�d�tt: tiltakoz�s a h�bor� �s a l�tbizonytalans�g ellen; tiltakoz�s a konformizmus �s az elpolg�riasod�s ellen, a hazugs�gok, a k�pmutat�s ellen, a civiliz�ci� mindent felfal� zsarnoks�ga ellen �s v�g�l - a hazug politika, az �llam ellen. Az a fiatals�g, amelyet minden�ron apolitikuss� akartak nevelni, ma a vil�g egyik legforradalmibb ifj�s�ga �s ebben nem kis szerepet j�tszott egy Ginsberg, egy Kerouac, egy Corso vagy egy Barbara Garson. Abban pedig, hogy nem az �v�k az utols� sz�, nem csup�n �s nem els�sorban �k a hib�sak: az amerikai totalitari�nus t�rsadalom j�l ki�p�tett rendszere mindig megtal�lta a leghat�konyabb m�dot a hasonl� "rebellisek" elhallgattat�s�ra. Term�szetesen abban, hogy a beat irodalom h�tt�rbe szorult, m�s okok is k�zrej�tszottak. A ki�br�ndul�s jellegzetes f�zisain v�gigjutva k�pvisel�i fokozatosan elszakadtak a realit�st�l, az �nmagukba z�rk�z�st v�lasztott�k, �lmodoz�kk� vagy anarchist�kk� v�ltak, m�veikben a formai megjelen�t�s lassan nagyobb szerepet kapott, mint maga a tartalom. Azok a m�vek, amelyek tartalmilag m�giscsak hoztak valami �jat, m�r nem az eredeti beat szerz�k, hanem m�sodik vagy harmadik gener�ci� alkot�sai: az � probl�m�ik pedig teljesen m�sok, mint el�djeik�. Az �nmag�t kin�tt beat irodalom pedig imm�r megmaradt elt�r�lhetetlen kordokumentumi adal�knak, irodalomt�rt�neti sz�cikknek.

KUN TIBOR