WOODSTOCK

"...Diáklázadások, forró nyarak, polgárjogi küzdelmek, hippivilág, ellenkultúra, underground, szexuális forradalom, kábítószerek, újművészetek, rockzene - mindaz, ami egy generációt foglalkoztatott az elmúlt évtizedben, benne van e szóban. Woodstock jelkép számunkra. Az álmokat, a reményeket, az emlékeket, a végérvényesen és visszavonhatatlanul elvesztett ifjúságot juttatja eszünkbe.Woodstock jelentéktelen kisváros New York közelében. '69 augusztus 17.óta azonban mementó és zarándokhely egy generáció számára, amely először itt gyülekezett táborba, hogy virággal a kezében, naiv hittel, békét és szeretetet hirdetve induljon harcba a fegyverek, a gonoszság, az elembertelenedett világ, az elviselhetetlenül túlfejlődött jóléti társadalom ellen.*** Az első zarándokon már a hét elején, az előkészületek ideje alatt ellepték a környéket. Pszichedelikus színekkel bemázolt buszokkal, lakókocsikkal, motorokkal, autóstoppal, sokan csak az apostolok lován, gyalogosan érkeztek. Lázadó egyetemisták Északról, nonkonformisták Délről, hippik Sun Franciscoból, hipsterek és yippie-k Kaliforniából, vietnámi háborús veteránok a keleti partvidékről.Mindannyian valami körvonalazhatatlan szeretetvallástól átitatva jöttek, hogy meghallgassák azt a 32 rockcsoportot és előadót, akik az akkori idők legnépszerűbb és legjelentősebb folk-soul-,blues- és rockelőadói voltak.***A fesztivál hétfőn hajnalban Jimi Hendrix fellépésével ért véget. Ekkor már "csak" ötvenezren tolongtak a színpad körül, de ez a kétórás koncert a korszak soha vissza nem térő, emlékezetes eseménye marad.Összefoglalója mindannak, amit napjainkban hippi-, vagy ellenkultúra címszó alatt szokás emlegetni.Egy fekete bőrű rockzenész, nemzedékének talán legnagyobb, mitikus alakká növesztett ideálja játszott a színpad előtt kábítószeres mámorban, nyájmelegben tolongó, világmegváltásról prédikáló középosztálybeli, fehér fiataloknak, szemétben, sárban, a kívülállók értetlen, csodálkozó, meghökkent pillantásaitól kísérve.A kép felejthetetlen és szimbolikus jelentőségű.Egy legendás évtized, az ellenkultúra korszakának maradandó dokumentuma.***"Woodstock népe" ekkor még hitt abban, hogy a rockzene erejével, a fiatalok tömegével, a béke és szeretet hirdetésével, közös akarattal, hittel és egyetértéssel szebbé lehet varázsolni a világot, a kábítószerek segítségével pedig a Földre lehet képzelni a Paradicsomot. ..."

Sebők János: A Beatlestől az Új Hullámig