Az vltstl az vltsig...
tintahal 2004.08.31. 15:06
Kevs r van Magyarorszgon, akit igazn rdekelne,
foglalkoztatna a rock, illetve a kr szervezdtt kultra.
Sksd Mihly ilyen. A trvnytev cmû regnye egyik
vetletben a hatvanas vek rock-, illetve hippi ideolgija
megvalstsnak egy sajtosan magyar vltozatt rta le,
megtrtnt esemnyekre is utalva. De Sksd nevhez ktdik
a szinte mr legendaszmba men vlts beatantolgia
szerkesztse is.
-- n milyen llspontot foglal el, milyen vlemnyt alkot, ha a rockrl esik sz?
-- A fogalmak tisztzsa rdekben szksgkppen kett kell vlasztani a rockzent s a rockkultrt (vagy rock- szubkultrt).
-- Nem tartoznak egybe?
-- Azt hiszem, nem. Al-flrendeltsgi viszonyban vannak egymssal. A rockzene az egyik -- br ktsgtelenl a legfontosabb -- sszetevje a rockkultrnak vagy rock- szubkultrnak.
A rockzennek egybknt elfogult kedvelje vagyok, szvesen hallgatom munka kzben is. s meglehetsen nagy lemez- s hangfelvtel-gyûjtemnnyel rendelkezem. De a rockzent eszttikai vagy kultrszociolgiai teljestmnyknt felmrni, megtlni nem tudom, ehhez az ismereteim igencsak kezdetlegesek.
Aki valamennyire ismeri rsos tevkenysgemet, annak nem lesz jdonsg, amit mondani fogok. A kezdetektl fogva, illetve amita ez a szubkultra-jelensg nlunk is megjelent, rdekld hve vagyok. Amit mr nem rock- szubkultrnak, hanem ifjsgi szubkultrnak neveznk, az tanulmnyri s szpri mûkdsemben az elmlt tizent vben llandan s folyamatosan foglalkoztatott. gy a rock- s az ifjsgi szubkultrt, s ezeknek a szubkultrknak a trgyt, a hatvanas-hetvenes vek ifjsgt illeten elfogult vagyok.
-- s a nyolcvanas vek ifjsgt illeten? Ezttal gondolok arra is, hogy a fia, akinek az vlts antolgia j kiadsnak az utszavt ajnlotta, az egyik punk -- vagy punknak tekinthet -- egyttesnk, a Punkrci vezetje. Ez a tny mennyiben rnyalja, befolysolja vlemnyt?
-- Hogy a nyolcvanas vek ifjsgval vilgszerte, gy nlunk is mi a helyzet, arrl termszetesen keveset tudunk, lvn, hogy mg csak a nyolcvanas vek elejn-kzepn jrunk. Amit tapasztalhatunk, az a hetvenes vek msodik felnek "tgyûrûzse" az eddig eltelt hrom-ngy vre.
Klnben meglehetsen pontatlan -- s arra mindig igyekszem a tovbbiakban is vigyzni, hogy n elkerljem ezt a korszakolst --, hogyha a hatvanas vagy a hetvenes vek ifjsgrl beszlnk. Hiszen nem a naptr szerinti, pontosan kirajzolhat cezrkat jelentik ezek a dtumok, hanem jobb hjn gyûjtfogalmakat.
Ami a dolog szemlyes rszt illeti, abban elszr is akad egy mulatsgos epizd. Valamelyik magyar rocklexikonba vagy vknyvbe becsszott egy freudi nyomdai hiba. A fiam neve (Mikls) helybe az n nevem kerlt s jelent meg ama punkzenekar vezetjeknt. Feltehetleg gy fogok a jv vszzadra megrkdni, ezrt nagyon bszke vagyok erre az elrsra. Ugyanakkor ez az egyttes mr nem ltezik, tiszavirgletû volt a plyn, mint annyi trsa. A fiam viszont szociolgiai tanulmnyokat folytat az ELTE-n. De ktsgtelen -- s ez itt a fontos, nem pedig a magnanekdotk s esemnyek --, hogy szmomra sokat jelentett, hogy az szemlyes rdekldse kapcsn mlyebb betekintst nyerhettem mindabba, ami a hetvenes vek msodik felben ebben a vonatkozsban trtnt.
Annyit mondank mg a fiamrl -- s ezutn t "kapcsoljuk ki" --, hogy rta, tizenkilenc vesen az egyik els rvnyes cikket a Beatricrl. s a Beatrict -- nem is annyira a zenekart, mint inkbb az egyttes nevvel jelkpezhet szubkultrt -- ltala ismertem meg. Nem volt haszontalan dolog.
-- Emltette, nem lehet gy korszakolni a trtnseket, hogy hinytalanul besoroljuk ket a hatvanas vagy a hetvenes vekbe. Hogyan lehetne megoldani mgis a csoportostsukat? Ez azrt fontos, mert n rt arrl, az vlts antolgiban, hogy flrerts ldozatai voltak az els kt kiads olvasi, akik az tvenes vekben keletkezett rsmûvek szellemisgt a sajt, hatvanas vekbeli nzeteikre vonatkoztattk. Amikppen a hetvenes vek "tgyûrûztt" a mba, gy az tvenes vek is thzdott a hatvanas vekbe?
-- Elszr -- s a tovbbiakban is -- klntsnk el kt dolgot. Msknt jelent meg a beatkultra, rockkultra s popkultra Nyugat-Eurpban s merben msknt Kelet- Eurpban, jelesen Magyarorszgon. Mindaz, amirl beszlgetnk, idben elbb trtnt meg, zajlott le Nyugat- Eurpban s Amerikban, s a dolgok trvnyszerûsge folytn, ami mr ott megtrtnt, az -- a vltozsokkal egytt is -- legalbb fl vtizedes ksssel rkezett el hozznk.
Mondok kt pldt. Ahol az gynevezett beatnemzedk elszr mozivsznon megjelenik (teht mr nem knyvekkel szl a kevs szm olvashoz, hanem millikhoz jut el), az az Ok nlkli lzad, James Dean hres filmje, amely az tvenes vek kzepn kszlt. Akkor, amikor nemhogy ilyen tpus kultrrl nem volt sz Magyarorszgon, hanem sokkal nyomasztbb, tragikusabb s fontosabb dolgokkal volt az orszg elfoglalva: tvenhat utn. Amikorra a beatkultra hozznk "begyûrûztt" -- irodalomban a fordtsok rvn, zenben egszen ms csatornkon keresztl --, az mr minlunk a hatvanas vek kzepe volt, 1963-64 tjn. Amikor nyugaton mr az egsz virgba borult, a "klasszikus" hippikultra kezdett kibontakozni.
Msik pldm: A punk mint zenei irnyzat s mint ifjsgi magatartshullm Angliban, Amerikban s Hollandiban a hetvenes vek msodik felben -- ha nem is uralkod stlusknt -- jl dokumentlhat, az irodalomban s a zenben fogalomknt hasznlt, risi kznsgtborral rendelkez irnyzat volt. Nlunk a hetvenes-nyolcvanas vek forduljn jelentkezik zeneknt s ifjsgi irnyzatknt is. s korntsem mondhatjuk, hogy a punk mr vget rt volna nlunk. Ellenkezleg, nyakig lnk benne.
-- De ez mg mindig nem magyarzza meg az vlts lelkes fogadtatst. Mirt azonostotta a hatvanas vek magyar fiatalsga egy egszen ms korszak termkt a sajt gondolataival? -- hogy kvetkezetesen kitart.sak eredeti krd.sem mellett. Milyen eszmket, letrzseket sugalltak ezek az rsok?
-- Azt hiszem, hogy annak a valban elkpeszt sikernek, amit az vlts kiadsa 1966-ban jelentett, legalbb kt alapvet oka van: egy szûkebben vett irodalmi s egy trsadalomtrtneti.
Az irodalmit a kvetkezkppen foglalhatnm ssze. Az a tpus irodalom, amelyet a lrban Ginsberg, Corso, Ferlinghetti s msok, przban fknt Kerouac szlaltatott meg, Magyarorszgon tkletesen ismeretlen volt. Ismeretlen volt az a fajta vers, amelyet az vlts vagy a Kaddis kpviselt Ginsbergnl, s az a bels monolgos, vad, indulatos, lktet prza, amely Kerouac tonjban jelenik meg. Ez tekinthet a szûkebb, irodalmi siker oknak.
Ez azonban semmi nem volt a trsadalomtrtneti szituciban megvalsult sikerhez kpest. 1966-ban jelent meg az vlts. Egy olyan idszakban, amely a legjabb kori magyar trsadalomtrtnetben igazn fontos korszaknak, sikerperidusnak szmt. Ekkorra dltek le az tvenes vek klnbz tabui, s indult meg a gazdasgirnyts, az oktatsgy reformja. l mg Lukcs Gyrgy, s ersen hat az ltala elkpzelt marxizmusteria a fiatal rtelmisgiek, az egyetemistk krben. Egyltaln a hatvanas vek msodik fele hallatlanul pezsg, mozgalmas s ltvnyos idszak volt. Summa summrum: az vlts antolgia, amely legalbb fl vtizeddel korbbrl veszi a maga anyagt, Magyarorszgra a lehet legszerencssebb idpontban rkezik meg. A tetejbe nagyjbl ekkor lthatk azok az amerikai filmek, pldul az Easy Rider, a Szeld motorosok, amelyek jval ksbbi esemnyeket trgyalnak, mint az vlts szpirodalmi szemelvnyei, de a kett itt a magyar nznek s olvasnak egybecsengett.
A beatantolgia sikernek egyik kiemelsre mlt sszetevje az 1966-67-es els magyar beatzenei hullm is. Ekkor ri el els sikereit az Ills, Zorn s a Metr. Ez id tjt lett a beat az eltûrt -- sokszor mg ppen hogy eltûrt -- zenei irnyzatbl mintegy hivatalosan is elfogadott, a rdiban s a televziban egyarnt gyakran hallhat zenv. Ekkor "szaporodnak el" az indt egyttesek pldjt kvetve a klnfle beatzenekarok. Dokumentumokbl elg pontosan (s tragikomikusan) kiolvashat, hogy a hatvanas vek els felben az ttrknek, az "alapt atyknak", milyen alapvet nehzsgei voltak. Ezek a nehzsgek erre az idszakra megszûntek, hiszen megszlettek a trsadalomirnytsnak s a mûveldspolitiknak a dntsei arrl, hogy a beat nem tiltand, ldzend, st nemcsak hogy megtûrhet, hanem bizonyos esetekben tmogatand is. Ez a kultrpolitika dntse volt, nem pedig a szles kzvlemny, amely mg j nhny vig irtzik a beattl, illetve attl a magatartstl, amit ennek a zennek s kultrnak a mûveli s a kznsge kpviselt.
Ma is mindenkinek tudom ajnlani Kovcs Andrs Extzis 7-tl 10-ig cmû filmjt, amely taln a legpontosabb s leghitelesebb trsadalmi rntgenfelvtel arrl hogy a klnfle korosztlyok s trsadalmi rtegek hogyan viszonyultak a beatkultrhoz ebben az idben. Borzaszt rdekes volna, ha akr Kovcs Andrs, akr valaki fiatalabb ksztene most egy hasonl filmet. Az az rzsem, hogy nem nagyon toldtak el a vlemnyek, klnsen a vlemnyek sarkpontjai azta.
-- Amit elmondott, azt gy kell rteni, hogy itthon a beatzene tette fogkonny az embereket az vlts antolgia mûveinek befogadsra? Vagy ppen fordtott irny a folyamat?
-- n nem mernk sorrendeket fllltani. Biztos, hogy a beat, a mr legalizlt zene tette az ifjsgot fogkonny az amerikai beatirodalom befogadsra is. De inkbb azt mondanm, hogy a hatvanas vek msodik felre alakult ki nlunk egy olyan nyitott trsadalmi szituci, ahol a zenre s az ilyesfajta irodalomra "kiheztetett" fiatalsg egyszerre fogadhatta be az Ills zenekart s az vltst is, amely akkori mrtkkel mrve irdatlan pldnyszmban -- az egymst arnylag gyorsan kvet kt kiadsban egyttesen --, krlbell 50-60 000 pldnyban jelent meg.
Amit n a legfontosabbnak tartok, az az, hogy ez egy diadalmas, szerencss trsadalomtrtneti pillanat volt. A trsadalom nyitottsga s a benne lk kvncsisga egymst erstette. Ez a nyitottsg fogadta be az vlts antolgit, s kebelezte be a magyar beatzene els nagy hullmt. (Amely vlemnyem szerint taln nemcsak az els, de legnagyobb korszaka is volt.)
-- Az vlts harmadik kiadsa 1982-ben jelent meg. Mi a magyarzata annak, hogy a ktet nem lett jra bestseller?
-- Tl azon, hogy a pldnyszm is tl nagy volt, mlik az id, megvltozott a kor. Egy bizonyos rtelemben nem is bnom, hogy a siker nem volt olyan kirobban, s cskkent valamelyest az rdeklds. Azrt nem, mert az antolgia j kiadsnak megvoltak az elzmnyei (a ktszeri megjelensen kvl is).
Egy mai tizen- vagy huszonves azrt nem fogadta az antolgit most olyan lelkesedssel, mint az eldeik, mert nem volt a harmadik kiads vlts eltt akkora ûr, mint az els megjelense eltt. Bebortotta a mai fiatalokat a nemzetkzi rock, majd a diszk legjava. (Meg persze a kzepese s selejtje is termszetesen.) De ez mr az anyanyelvk volt, hiszen rockon s diszkn nttek fl, mert rdibl, tvbl, szinte mindennnen popzene "mltt".
Msfell, az irodalmi rdekldsû fiatalok kzpiskols koruktl fogva gy nhettek fl, eldeiktl eltren, hogy a vilgirodalom legjavt a kezkbe adta a Nagyvilg, az Eurpa kiad Modern Knyvtr sorozata. s mg a Rakta is htrl htre hozott valamit a legmaibb, kurrens vilgirodalombl.
De megvltozott trtnelmi krlmnyek kztt is lnk. A hatvanas vekben egy ma mr nosztalgival tekintett, optimista korszaknak ltszottunk az elejn lenni. Ehelyett ma komorabb, baljsabb, pesszimistbb korszakban lnk. Ahol a vilgnak mind a kt fele ugyanazokkal vagy majdnem ugyanazokkal a gazdasgi gondokkal kzd, s retteg a vilgmretû fegyveres sszetûzs lehetsgtl. s ahol a hatvanas vek diadalmas baloldali ideolgiival szemben az jkonzervativizmus, rszben pedig nylt jobboldali irnyzatok vannak uralmon a filozfiban, a szociolgiban s az ifjsgi kultrk klnbz vltozataiban.
-- Milyen magatartst kpviseltek a beat rk s mit jelent jelentett egyltaln az, hogy beat?
-- Mind a beatirodalomnak, mind a beatzennek a lzads volt az alapvet tartalmi mozzanata. Ott s akkor Amerikban, az tvenes vek msodik felben ez Amerika llapota, a McCarthy-fle hideghbor s a koreai hbor elleni lzads s tntets volt. Hirtelenjben megemltenk ennek illusztrlsra kt, a korszakot bemutat, brzol filmet. Az egyik a mr emltett James Dean-film, az Ok nlkli lzad. Egy jval ksbb kszlt csodaszp film, egyik kedvencem a sok kzl, Peter Bogdanovich Az utols mozieladsa is a legsttebb hideghbors idkben jtszdik. s mg egy mozi: abban a hallatlanul jl dokumentlt s nagyon informatv filmben, amit nlunk a Rgi idk rockzenje cmmel vettettek, magt Elvis Presleyt lehet ltni, amint nyrjk a borblyszkben szp tsire a hajt, mert viszik katonnak.
A beat hatrozott "Nem"-et mondott a hivatalos s hideghbors Amerikra. Ez a "Nem" a hatvanas vek els felben termszetszerûleg tment a hippimozgalom gyakorlatba is a vietnami hbor elleni tiltakozsknt. Egyltaln, Amerikban az tvenes-hatvanas vekben rengeteg megtagadni val akadt. (De Nyugat-Eurpban is hasonl volt a helyzet.)
Hogy a mozgalom s utda, a hippimozgalom mint mozgalom eltûnt, nem utolssorban azzal a trtnelmi tnnyel magyarzhat, hogy az az Amerika, amely elleni tiltakozsul a beat s a hippi lzadt, szintn "eltûnt". Az az llami struktra, az a trsadalmi szerkezet, amelyet az emltett mozgalmak oly hevesen ostromoltak, mss nem lett ugyan, de konzervativizldott. A beat- s a hippimozgalom letûnsnek legfbb oka mgis az volt, hogy az amerikai llami s trsadalmi struktra elg ersnek bizonyult ahhoz, hogy az ifjsgi ellenzket meglehets knnyedsggel s rvid id alatt flmorzsolja.
Ezrt ma mr tbb mint groteszk dolog olvasni a hatvanas vek azon kiltvnyait, amelyekben a beatek s a hippik lertk, hogyan fog megvltozni az amerikai trsadalom, milyen ifjsgi ellenkultra keletkezik a helyn, s mikppen vltjk le az elnkt. Ez lom volt, nosztalgik forrsa ma. Ez volt az a bizonyos "zld remny", amirl Charles A. Reich is jvendlt. Ez a "zld remny" nem virult ki a hatvanas vekben, hogy egszen finoman s enyhn fogalmazzak. A reageni Amerikban pedig az ilyen "zld remnyek" jbli kivirgzsra nem mutatkozik semmilyen lehetsg. Nem beszlve arrl, hogy a konzervativizlds, amely az egsz amerikai s nyugat-eurpai trsadalmi struktrt thatja, a hivatalos s az ellenzki ifjsgi kultrkat is jellemzi.
-- Az irodalom s a zene tulajdonkppen szinkronban volt egymssal az tvenes vekben.
-- Lnyegben vve igen. Az viszont nyilvnval, hogy a szakirodalomban errl ms, az enymtl, de egymstl is eltr llspontok vannak forgalomban. (Nem vletlen azonban, hogy Presley halla olyan sokkot vltott ki Amerikban s Eurpban, s az 1977 ta kszlt jobb-rosszabb letrajzai, amelyekbl hozznk is el-eljut valami, olyan hatalmas sikert arattak.) Teljesen egyrtelmû hogy Presley volt plyafutsa elejn a zenei jelkpe a beatkultra els korszaknak.
-- rlnk, ha rszletesebben kifejten vlemnyt a beat, illetve a hippi lzads tartalmrl, hibirl s ernyeirl.
-- A lzadsnak tartalmilag az volt a legfbb baja, hogy csak a tagads gesztust rvnyestette. Ha az ember gondosan elolvassa azt, amit a beatrk tanulmnyaikban, esszikben, jegyzeteikben s naplikban nyilvnosan vagy magnhasznlatra fljegyeztek, s ugyanezt megteszi a ksbbi hippiszemelvnyekkel is, akkor teljesen egyrtelmû olvasat addik: az rsokban a tagads szelleme uralkodik, az adott trsadalmi struktrnak, kulturlis szerkezetnek, intzmnyrendszernek, csald- s iskolai normatvknak stb. elvetse. s az infantilizmusig elmen tagads azokban az elkpzelsekben is testet lttt, amelyek arra az esetre szltak, amikor -- pldul -- sikerlne flrobbantani az llami iskolztats rendszert.
Antonioni Zabriskie Pointja jut errl az eszembe. Ezt a filmet sokfell lehet brlni. Kritikusai is gy tartjk szmon, mint az olasz rendez kevsb sikerlt alkotst, amelynek nem egszen hiteles az Amerika-kpe. n szeretem ezt a filmet, s biztos, hogy nagyon fontos az a hres utols jelenet, ahol a film lnyfszereplje a kpzeletben tbbszr is flrobbantja a tenger fl emelked burzso palott. s itt Antonioni valami lnyegeset rgztett, maradandan az akkori ifjsgi gondolkodsmdbl: a tehetetlen, csak a tagadsra pl, robbantani akar vilgnzet vgykpzett.
-- Gondolom, a beatek s hippik ideolgusai, szociolgusai nem a "lgbl" kaptk el terveiket, hanem eszmetrtneti hagyomnyokra is tmaszkodhattak.
-- Rengeteg eurpai s amerikai hagyomnybl mertettek. Nagyon rzkletesen meg lehet tallni a kapcsolatukat a XIX. szzadi utpista szocialistkkal, a francia Fourier-val s az angol Owennel. rdekes -- pldul neotolsztojnus -- hagyomnyok vannak az amerikai kultrban, irodalomban is, amelyek hatottak is rjuk.
Ha definilhat sket kellene megjellnm, akkor mind a beat, mind a hippik, mind az egyb baloldali ifjsgi szubkultrknak a rendkvl tredkes, soksznû s ellentmondsos ideolgijbl kt vezrszlamot emelnk ki. Egy idben kzelebbit: ez a baloldali anarchizmus hangja, az aktv trsadalom- s intzmnyellenessg. Ezen a vonalon akr Bakunyinig is vissza lehet menni.
A tvolabbi hagyomny olyan, aki taln kzvetlenl, szvegszerûen nincs jelen a tanulmnyokban, elmlkedsekben, br hatsa lpten-nyomon rzkelhet: ez Rousseau s tantsa. Vulgrisan sszefoglalva azt mondhatnm, hogy a hagyomny lnyege -- s innen kerlt a hippi s a beat vilgkpbe a sok termszeti utpia, a vilgtl val elvonuls, de maga a hippikommuna is mint a termszethez, az ipari civilizcival szemben egy feudalizmus eltti letformhoz val visszatrs ksrlete is -- a szervezett trsadalombl val visszalps a trsadalom nlkli vilgba.
-- Az irodalom, a zene s nem utolssorban ideolgia, a vilgnzet, szerintem, mg tbb forrsbl mertett. Az rk egy rsze -- gondolok itt arra, hogy Ginsberg zsid, Corso s Ferlinghetti olasz szrmazs, de a zenszeknl is kimutathatk hasonl "eredetek", pldul Jimi Hendrix vagy a nger eladk esetben -- a peremlt krlmnyei kzl rkezett be. Mennyire szmt ez?
-- Ha valamivel maradandv tette magt a beatirodalom s a zene is, az a marginlis ltnek a legitimm ttele. S az, hogy abbl a hatalmas olvaszttgelybl -- aminek Amerikt szoks nevezni -- azokat a mr vszzada beolvasztott, de mg mindig nem a teljesjogsg birtokban lev kisebbsgeket -- a ngersget, a Puerto Ric-iakat, a kelet-eurpai zsidsgot, az olaszokat, a lengyeleket -- hozta be a zenben s az irodalomban egyarnt a kommunikci s a mûvszet kzpontjba; ez alapvet fontossg dolog.
De legalbb annyira jelents volt, amit a beat s a hippi a trsadalmi rtelemben vett marginalitsra vonatkozan megvalstott. Ezltal a szociolgiai rtelemben vett htrnyos helyzetûeket -- akrmennyire is vulgarizltk mr a csves szt, ezt a magyar tallmnyt, azrt ez kitûnen hasznlhat kifejezs; gy azt is mondhatnm, az tvenes- hatvanas vek csves rtegeit, a New York-i slum- s a chicagi nyomortelepek lakit, a kaliforniai nagyvrosok tengerpartjain alvkat s ezek gyerekeit -- emelte be a centrumba, a zenben s az irodalomban is. Addig ezek a mûvszetek s mûvelik tudomst sem akartak venni ezekrl a marginlis rtegekrl.
Ez a folyamat klnsen rdekesen zajlott le egynmely gazdag, de nem vezet szerepet betlt kapitalista orszgban. Ha mi a beatrl vagy a hippirl beszlnk, akkor velk egytt Amerikra gondolunk, ezrt kevesen tudjk azt, hogy a hatvanas vek vgn Hollandiban a peremltben l "bentlakkbl" s a jvevnyekbl, az orszgba vetd idegenekbl, vndorokbl hippi "csordk" alakultak. (Hasonlan alakult a helyzet Dniban s Svdorszgban.) Ezekben a kapitalista "mintaorszgokban", azt hinn az ember, hogy a sz trsadalmi rtelmben vett peremrtegeket nem tallunk. A hippik viszont bebizonytottk -- ezrt is rvendtek meglehets npszerûsgnek, klnsen Hollandiban --, hogy vannak.
-- n elg gyakran egytt emlegeti a beatet s a hippiket. Ezek a mozgalmak egymsbl szervesen kvetkeznek? Milyen klnbsgeket lehet kzttk tenni? s miben hasonltanak egymsra?
-- Knnyû s nehz is erre vlaszolni. Knnyû az idrendisg miatt. Amikor a beatmozgalom mint ifjsgi mozgalom "vget rt", krlbell abban az idben, a hatvanas vek els felben-kzepn jtt el a hippik aranykornak kezdete. Knnyû megvlaszolni a krdst a klnbsgek tekintetben is, mert a kt mozgalom jl elklnthet egymstl. A beat szûk rtelmisgi mozgalom, a hippi viszont mindenkor tmegmozgalom volt, sszemrhetetlenl nagyobb ltszmmal s bzissal, mint amivel valaha is rendelkezett a beat.
Alapvet klnbsg, hogy a beat irodalmat s zent teremtett, a hippi pedig kvetend trsadalmi magatartst. Irodalmat semmikppen, a sz eszttikai, legfljebb a dokumentris rtelmben. Nincs hippi lra, nincs hippi regny. (Olyan regnyek szlettek s olvashatk Amerikban s Magyarorszgon is, amelyeket kvlllk rtak. De hippi szerz ltal rt, jelentkeny hippi regny nem ltezik.) Ugyangy, legjobb tudomsom szerint, hippi zene sincs.
-- Engedje meg, hogy kzbeszljak. A legjelentsebb hippi- centrum, a Haight-Ashbury olyan kitûn -- s ksbb hress vl -- egytteseket tudhatott a magnak, mint a Quicksilver Messenger Service vagy a Jefferson Airplane. Ezek sem hippi zent jtsz hippi zenekarok?
-- Hippik ltal mûvelt, de nem hippi zenrl van sz, mert zenei anyagukban nem adtak radiklisan jat, a "klasszikus" beathez kpest. Ez az egyik rsze a dolognak.
A msik, s ezt tartom fontosabbnak: a hippi mint mozgalom annak a jegyben indult -- s aranykorban, de buksban is ez maradt a kitûztt, megvalstand clja --, hogy a trsadalmon kvl kell ltrehozni egy ellentrsadalmat. Azok a zenekarok viszont, amelyeket emltett, mgiscsak profik lettek. Ha megmaradtak volna igazi hippi zenekarnak, akkor sohasem lett volna szabad pdiumra lpnik, egy szûkebb- tgabb hippi kzssg hzi zenszeiknt kellett volna mindvgig mûkdnik.
Az egsz hippi mozgalom abban hordozta nellentmondst, hogy noha kategorikusan tagadott mindenfajta legalitst s maga volt a nagy illegalits, mgis mindazok, akik gy vagy gy belekerltek a kzismert szemlyisgek krbe -- ma mr lexikonokban szerepelnek, filmeken lthatk s albumok sokasgrl hallhatk --, azoknak be kellett integrldniuk az establishment szerkezetbe.
Hadd hozzak ennek megrtsre egy egszen kzenfekv pldt! Andy Warhol, a filmrendez s pop-fest -- aki nem volt ugyan hippi, de igen reprezentatv alakja a hatvanas- hetvenes vek ifjsgi kultrjnak -- ltvnyos mdon kinyilvntotta, hogy azrt kezd el filmeket forgatni, rendezni, mert gyûlli azt a hollywoodi -- s nem kizrlagosan Hollywoodra jellemz -- szisztmt, amelyben a filmeket az llam s a nagyvllalkozk csinltatjk. Warhol a maga pop-festszetnek produktumait kezdetekben pincegalrikban mutatta be, az avantgarde filmjeit sem a rendes mozihlzatban vettette. De a kultrazletnek nem llhatott ellen: mûvei kikerltek a nagy killttermek falaira, filmjei is bekerltek a forgalmazssal zleti rdekbl foglalkozk hlzatba. Abban a pillanatban -- s itt van a hatvanas vekbeli ifjsgi ellenkultra elmlete s gyakorlata kztt az les ellentmonds --, amikor valami valdi rtk szletett, mrmint eszttikai rtelemben, az mr nem maradhatott meg a fld alatt, a nyilvnossg el kerlt menthetetlenl.
-- A zene milyen szerepet jtszhatott mg a hippi ideolgia s letmd msok fel val kzvettsben, terjesztsben?
-- A hippi letmd egyik alapvet tartozka volt a gitr. Nincs a szemnk eltt olyan kommunafelvtel, ahol gitr ne ltszdna a nyakba vagy olykor a szoba -- szoba? --, a kgli falra akasztva. A zene -- s itt mr lpjnk tl a gitron, hiszen amit mondok, az mindenfajta muzsikra vonatkozik -- a hippi letforma egyik legfontosabb sszetevje. Legalbb annyira, mint a nem monogm szerelmi s szexulis let. Vagy mint a klnfle hallucinognek, kbtszerek s drogok hasznlata.
A hippi mentalitsban ez gy fogalmazdott meg, hogy az rzelmi elemek fontosabbak az rtelmieknl. Ha az ember egy hippi szveget forgat, abban mindig olvashatja, hogy a hideg sz kevesebbet r, mint a forr rzelem. A zene pedig emocionlis mûvszet, nkifejezsi forma. Az a szntelen muzsikasz, ami a hippi lett betlttte, az egyik meghatrozja volt a kzsen gondolkod, rz s cselekv letformnak, aminek kialaktsra sikerrel trekedtek. Azt is meg kell mondanom, hogy a zene taln a legfontosabb sszekt kapocs volt a hippikzssg, a kommuna tagjai kztt. Fontosabb kommunikcis eszkz, mint az emberi sz. Mert azt is tudnunk kell, hogy amikppen az egyik oldalon a hideg sz van, a msikon a forr rzelem, gy a hippi mentalitsban a beszd mint kommunikcis kapcsolat al van rendelve annak, amit a szavak nlkli zene s szeretkezs, vagy az ugyancsak szavak nlkli, de mindenkppen kzs drogrvlet kifejezni kpes.
-- Mi tette vonzv a hippizmust a nyugati fiatalsg szemben?
-- A hippik j alternatvt knltak. Azokat a fiatalokat lltva ezzel vlaszt el, akik azt tanultk az iskolban s otthon is, hogy az apk hagyomnyait folytatni kell. Vagyis a tisztessgesen megkeresett s hasznostott tkhez mg egy kis rtktbbletet kell hozztenni, lehetleg nagyobb s modernebb kocsival s tbb szobt szmll kertes hzzal kell rendelkezni, mint ami az apnak volt. s lehetleg a hivatalban, a bankban, a trsadalmi hierarchiban egy lpcsfokkal feljebb kell mszni: ez ht az a mentalits, ami ellen megindult a lzads.
Amikor mi hippi (s beat) mozgalomrl, kultrrl beszlnk, akkor -- mint mr mondtam -- elssorban Amerikra kell gondolnunk, hiszen itt volt e mozgalmak magja, kzpontja, s az amerikai mozgalombl modellezhet a tbbi mozgalom is. Ezrt, hogy vilgosabb legyen a kp, elmondanm, hogy Amerikban az alapt atyk rksge ta van egy bûvs rvidts, a legamerikaibb hagyomnyok kzkeletû rvidtse: a W.A.S.P. (White Anglo-Saxon Protestant, vagyis Fehr Angolszsz Protestns.) Ez a W.A.S.P. ltal kpviselt normarendszer valami olyanfle regultorknt mûkdik Amerikban, mint Mzes ktblarsnak korszakban a tzparancsolat.
Nos, a W.A.S.P. szablyai ellen lzadtak kt hullmban a fiatalok, az ifjsgi mozgalmak. Se fehrek nem akartak lenni -- ez a rsztvevk etnolgiai hovatartozsa kvetkeztben amgy sem lett volna lehetsges --, se angolszszok, se protestnsok. A W.A.S.P. hagyomnyai vltak abszurdd, nevetsgess, gyûlletess, megtagadni s elvetni valv. Mindezt azrt mondtam el, mert a mai fiatalok krben Amerikban jbl szilrd kvetend normk a W.A.S.P. tradcii.
-- Taln ezrt nyltak a hippik, a ksbb a rockzenre is hatssal br -- elg, ha csak George Harrison My sweet lordjra gondolunk -- misztikus, keleti vallsokhoz, filozfikhoz s a kbtszerekhez.
-- Azt hiszem, a kapcsoldsok elgg logikusak. Induljunk ki egy statisztikai tnybl. A jelenkori Amerika lakossgnak -- vallsi szempontbl nzve -- dnt tbbsge protestns (klvinista, baptista, metodista, luthernus). Mrpedig a protestantizmus -- trtnelmi tapasztalat -- legalbb olyan dogmatikus tud lenni, mint a katolikus valls. E dogmatikussg ellenhatsaknt s ellenszerl a keleti vallsok s filozfik (buddhizmus, zen, indiai filozfik) jttek divatba. Vaskos egyetemi disszertcik szlettek Amerikban azokrl a klnfle vallsi irnyzatokrl, mozgalmakrl, filozfiai nzetrendszerekrl, amelyek a beat s a hippi vilgkpbe keveredve megtallhatk.
A lnyeg az, hogy ezek a filozfik, vallsok termszetesen nem racionlisak. (Gondoljunk arra, amit az elbbiekben prbltam vzolni: a beat s a hippi mentalits szigoran antiracionlis.) Teljesen nyilvnval, hogy a misztikus ideolgik ugyanolyan ptszerknt funkcionltak, ahogy a hippi mozgalom cscsn a klnbz drogok, kbtszerek, "lkn" az LSD hasznlatval. A misztikus tvol-keleti ideolgik, vallsok s a kbtszerek ppgy szerves rszei a hippi ellenideolginak, mint a zene vagy a poligm szerelmi let.
-- gy ltom, a hippi "harcnak" egyik "fegyverneme " a rock volt. Hiszen az aranykor egybeesik a hippizmus hdt tjval s -- tbbek kztt -- a Beatles s a Rolling Stones "behdolsval", a pszichedelikus sznek elterjedsvel. Ez a kzvetts vonala, vagy csupn a rockban amgy is szoksos kommercializlds indult meg?
-- Azt hiszem, hogy is-is. A tudatos hippi soha semmit sem akart terjeszteni. ppen attl volt hippi, hogy -- lvn egy passzv mozgalom rsztvevje -- lemondott az aktv cselekedetek szndkrl. Ha mgis virgot vett a kezbe, nem azrt tette, hogy msokat is rbrjon, hogy kvessk, hanem mert kedvelte a virgot, s a virg nagyon j szimblum volt a hippi vilgkp, vilgfelfogs kifejezsre. (Ms krds, hogy azrt is tartotta a kezben a virgot, vagy tette ki a kalyibja falra, hogy minl tbben vegyenek rla pldt.)
A pszichedelikus sznezsi mintkkal kezdetben a Kalifornia klnbz sivatagos tjain "kivirult" hippi kommunk tagjai dekorltk ki kalyibikat, ruhzatukat s arcukat. Ezzel szintn nem az volt a szndkuk, hogy azt a tancsi dolgozt, aki idnknt megjelent ellenrizni, hogy betartjk-e az alapvet kzegszsggyi rendszablyokat, errl meggyzzk. Vagy ppen elriasszk. Egyszerûen tetszett nekik a sznkavalkd. S -- megint csak nem az aktv rhats rtelmben -- pldt akartak mutatni embertrsaknak.
Egybknt akrhonnt indulunk ki, mindig oda jutunk el, hogy akarva nem akarva ezek a trsadalomellenes, fld alatti mozgalmak nem tudtak ellenllni a kommercializldsnak, a kultripar nyomsnak. Abban a pillanatban, amikor divat lett a nem hippi fiatalsg krben is, hogy az autkat pszichedelikus sznekkel fessk be, s amikor nem egy, a kommunban zenl amatr trsasg, hanem nagy, hivatsos egyttesek jelentek meg a hippik szerelsben, vget rt a trsadalmonkvlisg.
J plda a trsadalomba vonuls rzkeltetsre a taln legdemonstratvabb, legemlkezetesebb hippi megmozduls, a woodstocki fesztivl. Hogy milyen volt ez a hatalmas, tbb napig tart, emberek tzezreit megmozgat, rengeteg zenekart flvonultat npnneply, azt a Woodstock cmû filmbl tudhatjuk. Amikor a woodstocki tmeglmnyrl film kszlt, ezt a mûvet pedig a legalits, a hivatsos forgalmazs keretei kztt lehetett megnzni, akkor mr integrlva volt a trsadalomba.
-- Ltezhet-e egyltaln ilyen felttelek kzt hrhol underground mozgalom?
-- Tekintetbe vve, hogy milyen tpus szervezett trsadalmi keretek kztt lnek az emberek a huszadik szzad vghez kzeledve nyugaton s keleten, a kapitalista s szocialista llamokban egyarnt, n igen szkeptikus vagyok az underground mozgalmakkal kapcsolatban. s most csak a mûvszetiekrl beszlek, a politikaiakat nem emltem.
Valami szksgkppeni nellentmonds szlelhet a ltkben. Br hatkonysgukat tekintve lehetnek kivtelek. Ha teszem fl, egy hippi kzssg kivonult a sivatagba -- mint ahogy erre szmtalan plda volt Amerikban --, s ott gy lt le egy esztendt, hogy a szomszdos vrosba csak akkor dugta be a fejt valamelyik tag, ha az egyik kisgyereknek orvossgot kellett hoznia, akkor ez a kzssg trsadalmon kvl maradhatott (felttelezem, hogy csak idlegesen). Amint a kommunban valami trtnt, valami jelentsebb esemny, akkor azonnal megjelentek a rendrsg emberei vagy a filmesek. Nem vletlen, hogy rintetlensgkben csak a jelentktelen hippi kommunk tudtak megmaradni. Mert a trsadalom, klnsen Amerikban, kitanult s ravasz, megvannak az eszkzei arra, hogy ha kell, flszmolja a "bels" emigrcit. Az emigrci egy lehetsge azrt nyitva maradt, adva volt: az nknt vllalt vagy a kbtszerek rvletben rkez hall. De ez vgletes alternatva.
-- gy lett mrtr (?) Janis Joplin s Jimi Hendrix. Tekinthetk ilyen mdon k a hippi mozgalom "sajt halottainak"?
-- n nem mernm Hendrixet s Joplint a hippikkel egy sorban emlteni. Mindkett elsrang professzionista mûvsz, aki rengeteg pnzt keresett, aki Ameriktl Grnlandig mindenhol szerepelt a kpes jsgok hasbjain, s akinek magnletrl maga meg n, itt Pesten is elg sokat tudhatunk; teht, ha valaki ezen a szinten li az lett s valstja meg nmagt, mûvszi elkpzelseit, akkor annak semmi kze nem lehet -- lnyegileg -- egy olyan mozgalomhoz, mint a hippik.
-- De ht Joplint csak ksbb sajttotta ki a szrakoztatipar. Eredetileg egy valdi hippi zenekar, a Big Brother and The Holding Company nekesnje volt. Hogy aztn mi trtnt vele, hogyan formlta t a siker s a "szerkezet", efell mr nem lehet t egyrtelmûen megtlni. Szerintem legalbb olyan fontos az "eredet".
-- Mondok egy teljesen vulgris pldt, pldzatot. Egy kis csvi lny csorog lent az Emke aluljrban, s szvja a cigarettjt. Mondjuk hogy j a hangja, mert mg nem dohnyzik olyan rgta, hogy tnkretette volna. Mondjuk, hogy ez a kislny hamarosan sszekerl egy punk zenekarral s fllp velk egy kibrelt istllban, valahol Pest krnykn. Tegyk fl ismtelten, hogy igazn j a hangja s mint elad sem utols. Ktszer-hromszor szerepel a trsaival, s mr hre is megy a dolognak.
Meghallja ezt X r is a Vrsmarty tr 1-bl. Tegyk fl azt is, hogy X r mg rt is annak megtlshez, hogy kinek milyen a hangja. X r teht a "fles" utn elmegy a punkzenekar koncertjre a pajtba s megllaptja, hogy nekesnnk tnyleg j nekhanggal van megldva. Ezrt a program vgn megvrja a kis csves lenyzt, s azt mondja neki: Ide figyelj, te kis szutykos, te itt ingyen nekelsz. Nem volna kedved inkbb a Grapefruit zenekarban nekelni? Kereshetnl hromszz forintot estnknt. Erre az ajnlatra a kislny vagy azt feleli, hogy: nem, mert n igazi punk vagyok, itt maradok. Vagy elmegy pnzt keresni. (Van persze harmadik megolds is: X urat a lny lovagjai visszakergetik a Vrsmarty trre.)
Az esetek nyolcvan szzalkban ez a kislny elbb vagy utbb beadja a derekt. s aki ma itt riszlja a mosdatlan fenekt az aluljrban s j az nekhangja, az egy v, kt v, de lehet, hogy hat hnap mlva a pajtban nekel punkntkat. s jabb pr v vagy hnap elteltvel ott van immron valamelyik profi bandban. m ekkor, ha punkszmokat nekel is, punkszerelsben lp is fl, mr professzionista magyar (punk)pop nekesn. s ebben a vonatkozsban az gegyadta vilgon semmi klnbsg sincsen az amerikai s a magyar mechanizmus kztt. Ahogy nincs alapvet eltrs a kis szutykos s Janis Joplin karrierjnek indulsa, a kezdeti lpsek, a kibontakozs tja kztt. Kezdhetett Joplin akrmilyen hippi zenekarban, vilgsztr lett.
Azrt is mondtam el ezt a trtnetet a kpzeletbeli magyar punk lenyrl, hogy lssuk, mennyire ms, ahogyan valaki kezdi a karrierjt, flfel kapaszkodik, valamint az, hogyan nyeri el vgleges "szerept" a trsadalom szerkezetben, a kultrazletben. Ez a kultrazlet s -ipar mdszertana, manipulcis technikja s szisztmja kifinomultsga folytn mindenkit magba tud integrlni. Akit reklmozott sztrr tesznek, annak szksgkppen nem lehet kze az ellenzki ifjsgi kultrkhoz.
Ezt, a magyar helyzetre vonatkoztatva, ismt csak egy pldval szeretnm megvilgtani. Az a vlemnyem -- s ezzel nem hiszem, hogy egyedl llnk --, hogy brmekkora a zenei-mdszerbeli s stlusbeli klnbsg a Neoton Famlia s a Beatrice kztt, abban a pillanatban, amikor a Beatrice ugyanazokon a sznpadokon (valamely rendez szerv rendezte koncerten) lp fl, mint a Neoton, a kt zenekar sttusa kztt nincs tovbb eltrs. A Beatrice nem vllalhatja egy marginlis rteg egyttesnek a szerept. (Azrt a szvegek s a zene kztt -- ha a kt egyttes programjt sszehasonltom -- risi a differencia. s az is nyilvnval, hogy az egyik egyttestl mit jelent, ha a Santa Marit hallom, s mit, ha a msiktl a Snta Mrit.)
-- Az rtelmisgiek az elemzsen, a megrts s az elrejelzs gesztusn tl hogyan reagltak a rockra? Hogyan rtkeltk? Mûvszetnek tekintettk?
-- Amerikban nem trtnt ez msknt -- csak vekkel elbb --, mint szerte a vilgon, gy Magyarorszgon is: a rockzene beplt az letnkbe, a felsfok rtelmisgbe is. S itt nem azt hangslyoznm, hogy egy USA-beli vagy itthoni egyetemi tanr a kemny rockot vagy a lgy diszkt szereti-e jobban. Mindenesetre itt is, ott is elfogadja, hogy ezek a zenk lteznek. Szemben a hatvanas vek elementris erejû tiltakozsaival, a kzvlemny eltl vlemnyvel. Utaltam mr Kovcs Andrs filmjre, a valsgban is eltorzultak az arcok, ahogy a vsznon is lthat volt, amikor a hossz haj zenszek s termszetesen a kznsgk szba kerlt. Ehhez az llapothoz kpest minden vonatkozsban -- fggetlenl, hogy manipullva-e vagy sem, hogy milyen (llami) kompromisszumok eredmnyekppen -- az, amit popkultrnak, s amit ezen bell popzennek neveznk, vgrvnyesen csatt nyert.
-- Mint mûvszet?
-- Ezt mr tbbszr krdezte tlem. Illik ht vlaszolnom. Az n felfogsom szerint mûvszetknt. Nem hinnm, hogy szentsgtr ez a vlemnyem. A sz szociolgiai rtelmben a popzene ugyangy mûvszet, mint Bach vagy Mozart muzsikja. Ebben az rtelemben a rock ktsgkvl mûvszet. Ha azonban laikus ltemre megprblok eszttikailag is vizsgldni, akkor mr azt kell mondanom, hogy a Beatles, a Rolling Stones vagy az Ills legjobb dalai a mûvszet benyomst keltik. Nem vletlen, hogy a zeneeszttk s - trtnszek gy vzoljk fl az jkori zenetrtnetet, hogy annak egyik vgpontjt a hatvanas-hetvenes vekben a neoavantgarde zene kpviseli (Cage, Jeney, Penderecki) kpezik, a msikat pedig a beat- s a rockzene -- uram bocs' -- klasszikusai. S abban nekem is nagyon hatrozott a vlemnyem, hogy a pop- s rockzent a legmagasabb szintjn nem szabad res, alkalmazott, kvzi-mûvszetnek tekinteni, hanem valdi mûvszetknt illik kezelni.
Gyrfs Pter
|