�let�t

1869. M�hand�sz Karamcsand Gandhi sz�let�se Porbandarban
(okt�ber 2.)
1888. Jogot tanul Londonban (1891-ig).
1893. �gyv�d D�l-Afrik�ban (1914-ig).
1908. Meg�rja a Hind Szvar�dzs, avagy az indiai �nkorm�nyzat
c. m�v�t.
1915. Csal�dj�val visszat�r Indi�ba.
1916. Csamparanban polg�ri engedetlens�gi mozgalmat,
Ahmed�b�dban sztr�jkot szervez. El�sz�r b�jt�l egy k�z�gy
�rdek�ben.
1920. A Kongresszus Gandhi javaslat�ra j�v�hagyja a korm�nnyal
val� egy�ttm�k�d�s megtagad�s�t, az idegen int�zm�nyek
bojkottj�t �s a teljes �nkorm�nyzat k�vetel�s�t.
1922. Letart�ztatj�k �s 6 �vi b�rt�nre �t�lik.
1924. Vakb�lgyullad�ssal oper�lj�k, majd szabadon bocs�tj�k. 21
napos b�jt�t tart a hindu–muzulm�n egys�g helyre�ll�t�s��rt.
1928. Egy�ves politikai szilenciumot fogad, k�zben t�rsadalom�p�t�
konstrukt�v programj�t n�pszer�s�ti.
1930. Lapj�ban, a Young Indi�ban k�zz�teszi 11 pontos k�vetel�s�t
(janu�r 30.).
1930. Ahmed�b�db�l m�rcius 12-�n Gandhi a s�menet �l�n elindul
Dandiba, ahov� �prilis 5-�n �rkezik meg.
M�jusban letart�ztatj�k Gandhit �s Nehrut is.
1931. �jb�l szabadon bocs�tj�k. A Gandhi–Irwin t�rgyal�s
a Kongresszus hivatalos elismer�s�t jelenti.
1932. Gandhit �s a Kongresszus vezet�it letart�ztatj�k, a p�rtot
illeg�lisnak nyilv�n�tj�k.
1942. Az �sszindiai Kongresszusi Bizotts�g Gandhi �ltal megfogal-
mazott hat�rozata: “Angolok, t�vozzatok Indi�b�l!" Gandhit
�s a t�bbi vezet�t letart�ztatj�k.
1943. Gandhi 21 napos b�jtje.
1944. Wavell alkir�ly szabadon bocs�tja Gandhit (m�jus 6.).
1946. Noakhaliba megy, hogy lecsillap�tsa a vall�sk�z�ss�gi
v�rengz�st.
1947. Gandhi Bih�rban b�k�t. Nem j�rul hozz� az orsz�g feloszt�s�hoz,
�gy a Kongresszus n�lk�le fogadja el azt.
1948. Gandhi �jabb b�jtj�vel kier�szakolja, hogy India adja �t
Pakiszt�nnak a nemzeti vagyon neki j�r� r�sz�t.
Janu�r 30-�n meggyilkolj�k.

Fot�k