„- Nem t�led f�lnek. Att�l, amit az esz�kbe juttatsz.
  - R�lam csak az oll� jut esz�kbe.
  - A szabads�g is …
  - Na �s? Mindig arr�l dum�lnak.
  - H�t ez az. De m�s szabadnak lenni, �s m�s besz�lni r�la. Akit adnak-vesznek, az nem lehet szabad.
    De mondd a szem�be, r�gt�n nekil�t gyilkolni, hogy megc�foljon.
    Csak besz�lnek az emberi szabads�gr�l, de ha megl�tnak egy szabad embert, beijednek.”

Id�zet a Szel�d Motorosok c. filmb�l (zene: Janis Joplin: Piece of my heart)

A '60-as �vek fiatals�g�nak legtudatosabb r�tegei - hangs�lyozom, hogy a legtudatosabb r�tegei - teh�t l�zadtak. L�zadtak a modern fogyaszt�i t�rsadalommal szemben, s ehhez a l�zad�shoz az anyagi alapot a m�r eml�tett gazdas�gi fellend�l�s adta. E l�zad�s els�sorban kultur�lis volt, �s nem �rintette a t�rsadalom szerkezet�nek l�nyeg�t. Sz� sem volt valamif�le magas sz�nvonal�, elm�letileg megalapozott ideol�gi�r�l: Marx, Mao �s Marcuse - a h�rom M - sokszori eml�t�se sokkal ink�bb puszta polg�rpukkaszt�s, mint a nevezettek munk�ss�g�nak ismerete. M�g kevesebb volt a tengeren t�li fiatalok ismerete Marx munk�ss�g�r�l, a marxizmus l�nyeg�r�l, hiszen akkor tudt�k volna, hogy a forradalmat rockzen�vel, trippel �s vir�gokkal nem lehet megv�vni, hi�ba is �v�lt�tte Jim Morrison, a Doors egy�ttes vezet�je: „A vil�got akarjuk! Most r�gt�n!”

A hatvanas �vek l�zad�s�nak f� ereje a zen�ben volt. Nos, ez val�ban szokatlan dolog. A progressz�v rockzene ugyan dallamvil�g�t tekintve �ppen �gy a kor�bbi korszakokra �p�t, mint a t�megkult�ra �ltal�ban, azonban a hangszerel�s megv�ltoz�sa, az elektromos �s az elektronikus hangszerek haszn�lata, a nagy hanger� mint hat�seszk�z, �s k�l�n�sen a sz�vegeknek a sl�gervil�got messze t�lhalad�, gyakorta aktu�lpolitikai, m�g gyakrabban k�lt�i sz�nvonalon t�rt�n� megjelen�se val�ban m�s min�s�get jelent. E zenei vil�g k�r� csoportosul azut�n minden:

- az �lt�zk�d�s �s a hajviselet divatja;
- a legk�l�nb�z�bb m�v�szetek (film, sz�nh�z, irodalom, fot�);
- az addig kisebbs�ginek sz�m�t� folk-kult�ra beemel�se;
- a szexualit�s, mint �n�ll� �rt�k megjelen�se, s a „szexu�lis forradalom” k�vetkezt�ben a m�vi
  terhess�g-megszak�t�s (abortusz) �s a fogamz�sg�tl� k�sz�tm�nyek legaliz�l�s�nak k�vetel�se;
- a legk�l�nb�z�bb kisebbs�gek vagy elnyomott helyzetben lev�k (sz�nes b�r�ek, n�k
  homoszexu�lisok) jogainak k�vetel�se;
- a t�megkommunik�ci�s eszk�z�k t�rsadalmas�t�s�nak k�vetel�se;
- a szeg�nys�g felsz�mol�s�nak k�vetel�se;
- a k�b�t�szer fogyaszt�s legaliz�l�s�nak k�vetel�se;
- a term�szeti k�rnyezet meg�v�s�nak k�vetel�se;
- els�sorban pedig a vietnami h�bor� befejez�s�nek k�vetel�se.

A b�ke, a szeretet, a szabads�g, a testv�ris�g, az egyenl�s�g, a szolidarit�s, az indokolatlan, nem �nv�delemb�l alkalmazott er�szak elvet�se - s folytathatn�m m�g a sort - term�szetesen r�g�ta l�tez� fogalmak. A woodstocki fesztiv�lt k�vet�en azonban gyorsan h�tt�rbe szorultak ezek az �rt�kek olyannyira, hogy k�z�l�k sz�mos �rt�k szinte meg sem jelenik napjainkban. Elegend� arra gondolnunk, hogy a jugoszl�viai h�bor�t meglehet�s r�szv�tlens�ggel n�zte-n�zi a vil�g, s �ppen e h�bor� egyik furcsa esem�nye volt az, hogy a n�metorsz�gi z�ldek egy esetleges �kol�giai katasztr�f�n�l fontosabbnak tartott�k saj�t parlamenti csoportjuk megtart�s�t.

A hippi kommun�k is felbomlottak. A ’70-es �vekben t�bb t�zezerre becs�lt�k a sz�mukat, ma - tal�n - n�h�ny tucat, ha m�k�dik. Nyilv�nval�v� v�lt ugyanis, hogy az ipari t�rsadalom munkamegoszt�sa, s f�k�nt szak�rtelem n�lk�l tart�san nem lehet fenntartani egy k�z�ss�get, vagy csak nagyon alacsony �letsz�nvonalon.

A korszak legvitatottabb v�vm�ny�nak, a k�b�t�szer fogyaszt�snak a n�pszer�s�t�s�t j�csk�n al��sta az, hogy a hippi-korszak megaszt�rjainak egy r�sze - pl. Janis Joplin, Jimi Hendrix - t�ladagol�s �ldozat�v� v�lt, mellesleg, sokan ismert�k f�l azt is, hogy a drogkult�ra legink�bb a maffi�k �zletmenet�nek kedvez, nem a k�b�t�szerek rabjainak. �gy azut�n t�rsadalmi t�mogat�st is kaphatott Nixon k�b�t�szer-ellenes programja, amely a drogfogyaszt�st nem cs�kkentette ugyan, viszont a szervezett b�n�z�st meger�s�tette.

Az egykori szocialista orsz�gokban a hippi mozgalom nem volt sz�mottev�. A hippiket a hulig�nokkal, rendbont�kkal, b�n�z�kkel, koszos, b�d�s fiatalokkal azonos�tott�k, s a konzervat�v, kispolg�ri Magyarorsz�g (�s K�z�p-Eur�pa) sz�m�ra hippi volt m�r az a fi� is, akinek hossz� volt a haja. A rockzen�t �s a hozz� kapcsol�d� divatot az id�sebb koroszt�lyok - foglalkoz�sra, iskolai v�gzetts�gre, lak�helyre, j�vedelemre val� tekintet n�lk�l - elutas�tott�k. A hatalom j�l r� tudott j�tszani erre: ellen�ll�s n�lk�l tilthatott be mindent, amire r�foghatta, hogy b�rmi k�ze is lenne a rockhoz. Id�nk�nt az�rt zavarba j�tt, hiszen �ppen a vietnami h�bor� elleni tiltakoz�s r�szek�nt t�zte a Magyar R�di� is m�sorra a Joan Baez, Bob Dylan, Janis Joplin, Pete Seeger �ltal el�adott m�veket; vet�tett�k a mozik a „Szel�d motorosok”-at, az „Eper �s v�r”-t, a „Zabriskie point”-ot, v�g�l a „Hair”-t; megjelentek Gregory Corso, Allen Ginsberg, Kerouac, Ken Kesey m�vei stb. K�l�n�sen nagy volt a buzg�s�g, amikor a kommunista polg�rjogi harcos, Angela Davis kiszabad�t�sa �rdek�ben folyt - egy�bk�nt vil�gszerte - a k�zdelem (Freedom for Angela!). Az �rdekess�g kedv��rt jegyzem meg, hogy Angela Davis �gyv�dje akkoriban a Budapesti M�szaki Egyetemen j�rt. A vele folytatott besz�lget�st politikai propagand�nak sz�nt�k, �m egyik �vfolyamt�rsam feltette azt a k�rd�st, hogy Angela Davis nem terrorista-e, hiszen az �ltala is vezetett „Fekete P�rducok” elnevez�s� szervezet az er�szakt�l sem riad vissza, szemben Martin Luther King er�szakellenes mozgalm�val. A k�rd�sb�l akkora botr�ny lett, hogy az egyetem lapj�ban, a J�v� M�rn�k�ben, Seszt�k �gnes - jelenleg a Demokrata munkat�rsa - minden kommunista nev�ben kik�rte a r�galmaz�st. Angela Davist egy�bk�nt a nemzetk�zi nyom�s hat�s�ra szabadon engedt�k, a „Fekete P�rducok”-kal szembeni v�dakat ejtett�k, hiszen ez a koncepci�s persorozat csup�n az FBI �gyetlen antikommunista pr�b�lkoz�sa volt. S ugyancsak figyelemre m�lt�, hogy az egyetlen igaz�n �rt�kes hazai „protest song” egy�ttes, a Gerilla egyik tagja, V�mos Tibor, m�g a nev�t is V�mos Mikl�sra v�ltoztatta (bizony, � az, aki olyan j�kat besz�lget a t�v�ben, �s egy puccpar�d�s angol nyelv� sz�nh�z vezet�je), feledtetv�n ifj�s�ga nagy botl�s�t. �mb�r, k�nyvet is �rt a Gerill�r�l „F�ln�ta” c�mmel. El�g rossz k�nyvetHippi-�gyben a nyugati inform�ci�forr�sok - pl. a Szabad Eur�pa R�di�, a BBC �s t�rsai - sem voltak t�l b�besz�d�ek. Hiszen a hippik, a di�kl�zad�sok k�nyelmetlenek voltak a gazd�iknak is. A legt�bb ismeretet B�lcs Istv�n „2000 fel�” c�m� m�sor�b�l szerezhett�k, amit a Magyar R�di� csak az URH s�von sug�rzott egy olyan korszakban, amikor URH s�vos r�di�ja csak a csal�dok tal�n 10%-�nak, ha volt. Mi a  dalok sz�veg�t sem �rtett�k, csak �rezt�k, hogy itt m�sr�l van sz�. Egy �vtizeddel k�s�bb csod�lkoztunk csak igaz�n, amikor Hob� ford�t�s�ban a Marx K�roly K�zgazdas�gtudom�nyi Egyetem aul�j�t bet�lt�tte a „Hey Joe!”

A t�nyleges akt�v, l�that� hippi-jelens�g haz�nkban n�h�ny kommun�ra korl�toz�dott, amelyek el�g gyorsan �nmagukt�l meg is sz�ntek.

Vil�gszerte siker�lt ut�pi�v� min�s�teni, z�r�jelbe tenni, megmosolyogtatni, sz�gyenletess� �s titkoland�v� alacsony�tani egy sz�mos vonatkoz�s�ban el�re mutat� �let�rz�st. "A szabads�g elkurvult, mi pedig az � oldal�n heny�lj�k �t az �letet" - mondta keser�en Peter Fonda, utalv�n a hippi-jelens�g ellentmond�soss�g�ra, gyenges�geire, de egyszersmind valamilyen folytat�s sz�ks�gess�g�re is.

Cs.K�d�r P�ter